Csak 2×22 másodpercen múlt…. – TROODON –

Népszava aszteroida

Ha 22 másodperccel előbb vagy később érkezik az a bizonyos aszteroida, akkor talán ma is a dinoszauruszok uralnák a Földet

Az égi objektum a bolygó lehető legrosszabb helyén, a lehető leghalálosabb szögben csapódott be, emiatt szabadultak fel és kerültek az atmoszféra felső rétegébe a klímaváltozást okozó gázok, köztük óriási mennyiségű kén.

A mexikói Yucatán-félszigeten lévő mintegy 200 kilométer átmérőjű, ma is látható kráter vizsgálatából és számítógépes szimulációkból a szakemberek megállapították, hogy a becsapódási szög mintegy 60 fokos lehetett.

Az aszteroida 10-15 kilométer átmérőjű lehetett, északkelet felől érkezett, és körülbelül 30 kilométer mélyen fúródott a Föld kérgébe. Az üreg mélyén a folyékonnyá vált kőzet “feléledt” és néhány perc alatt a Mount Everestnél magasabb hegyet képzett. Az azonban nem maradt meg, hanem visszazuhant és hegyek vagy csúcsok jellegzetes belső gyűrűjét hagyta hátra.

Уничтоживший динозавров астероид изменил климат на Земле - ТЕХНО bigmir)net

Csak 22 másodpercen múlt, hogy nem alakult egészen másképpen bolygónk fejlődése, állítja Alice Roberts brit professzor és több tudóstársa. Az a bizonyos, 10-15 kilométer átmérőjű kisbolygó, amely megváltoztatta a Föld történetét, 66 millió évvel ezelőtt csapódott be a ma Mexikói-öbölként ismert térségbe. A százmillió atombombányi erejű ütközés 200 kilométer széles krátert hagyott maga után.

A Földön akkor élő állatok háromnegyede pusztult el néhány hónapon belül, és kihalt a dinoszauruszfajták többsége is. Az őshüllők eltűnése után gyors szaporodásnak indultak az emlősök – végeredményben ezzel nyílt meg az út az ember megjelenése előtt is.

Aszteroida kihalás - Terasz | Femina

Az irídiumban gazdag aszteroida a Föld egy olyan pontját találta el, ahol a sekély vízréteg alatt kénben gazdag kőzetek helyezkedtek el – ezt a véletlent tartják Robertsék a pusztulás fő okának. Még a kőzetek is elpárologtak, és néhány nap alatt több mint 100 milliárd tonna, szulfátokban gazdag por szállt fel több kilométeres magasságba.

A szulfátok, azaz a kénsav sói az üvegházhatás ellenkezőjét okozzák: visszaverik a bolygónk felé tartó napsugarakat. Olyannyira, hogy két évig éjszaka uralkodott a Földön. Néhány hónap alatt 20 fokkal zuhant a Föld átlaghőmérséklete, majd évekig alacsony, sok helyen a fagypontnál is hidegebb szinten maradt. A legnagyobb pusztítást a szárazföldek belsejében okozta a sötét és a hideg.

Az Amerikai Geológiai Társaság számítógépes szimulációja szerint a napsugárzás csak hat évvel a becsapódás után érte el a korábbi szintet. A levegőbe került sok szén-dioxid következtében aztán már gyors volt a visszamelegedés üteme: nyolc évvel a becsapódás után a sokéves átlagnál magasabb volt a hőmérséklet, és a felmelegedés még évtizedekig tartott.

El asteroide Chicxulub calentó la Tierra durante 100,000 años - INVDES

A BBC tévében nemrég bemutatott dokumentumfilmben Roberts és az amerikai Sean Gullick, a kutatás másik vezetője azzal támasztotta alá elméletüket, hogy a fúrások kimutatták: a Mexikói-öböl alatti kőzetekben átlagon felüli a kéntartalom. Mivel a dinoszauruszok vesztét hozó aszteroida mérete úgy viszonyult a Földéhez, mint egy homokszem egy tekegolyóhoz, úgy vélik, hogy ha az égi bomba pár pillanattal előbb vagy később (pár száz kilométerrel arrébb, az Atlanti- vagy a Csendes-óceánban) landol, akkor jóval kisebb pusztítást okozott volna. „Lettek volna hatalmas földrengések és szökőárak, ám az őshüllők aligha pusztultak volna ki.”

Csak 2×22 másodpercen múlott, amennyiben annyival hamarabb – vagy később történik a becsapódás, az aszteroida a mély óceáni vizekbe zuhan bele, és akkor minden másként alakul a bolygón.

A Földet 160 millió évig uraló dinoszauruszok jelenlétének meghosszabbodása pedig azt jelentette volna, hogy az emlősöknek – köztük az emberek elődeinek – aligha lett volna esélyük meghatározó szerephez jutni a Földön.

Dinosaurs might have lived if asteroid had hit minutes later

Ilyen lehetett a meteorit-becsapódás

A kutatók szerint a dínókat elpusztító meteorit legalább 14-15 kilométer átmérőjű lehetett, és lapos szögben, 32 km/sec sebességgel délkeleti irányból érkezve csapódott be sekélytengeri környezetben.

A becsapódás során az emberiség történetében felrobbantott legnagyobb, 50 megatonnás „Cár” hidrogénbombánál egymilliószor nagyobb energia szabadult fel (100 millió hirosimai atombombáéval egyenértékű). Az ütközés nyomán közel 1.000 méter magas (!) óriás cunami keletkezett, amely kicsapott a Mexikói-öböl északi partjaira, és egy-kétszáz kilométer mélyen benyomult a szárazföldre. (A cunami hordalékát – a becsapódás újabb bizonyítékaként –  a geológusoknak sikerült is kimutatniuk.)

Dinosaurs may have been poisoned before getting blasted with asteroid - CNET

A légkörbe hatalmas mennyiségű poranyag került két évig sötétségbe borítva a Földet. A folyamatos sötétség miatt akadozott a fotoszintézis, és ideiglenesen összeomlott a tápláléklánc is. Azok az állatok, melyek nem pusztultak el azonnal a becsapódás közvetlen hatásai miatt, éhen haltak a katasztrófát követő mostoha körülmények miatt.

Geológiai szempontból érdekes, hogy közvetlenül a becsapódás után a megolvadt, képlékennyé vált kőzetanyagból mintegy 8.000 méter magas, erősen kifelé dőlő, instabil krátersánc keletkezett. Ez a krátersánc rövid idő alatt összeomlott, újabb rengéseket és újabb cunamit keltve, továbbá létrehozva egy másodlagos, külső krátersáncot is.  Ennek, valamint a becsapódás centrumában keletkezett központi kúp maradványának vizsgálata a projekt fontos részét alkotja.

Összességében kijelenthető, hogy a becsapódás egy valódi Armageddont hozott, és az egész földgolyóra nézve tragikus kihatással járt.

Southern hemisphere recovered quicker from the asteroid that wiped out the  dinosaurs, claims study - Irish Mirror Online

Mi lenne a bolygón, ha a dinoszauruszok életben maradtak volna?

Amennyiben 66 millió évvel ezelőtt egy aszteroidával való ütközés nem pusztította volna el a bolygónkon uralkodó dinoszauruszokat egy tömeges kihalás során, a világ ma nagyon másképp nézne ki…

Mint a bevezetőben olvasható, ” Az égi objektum a bolygó lehető legrosszabb helyén, a lehető leghalálosabb szögben csapódott be.”

Ha az aszteroida 22 másodperccel korábban, vagy később érkezik meg, és ütközik ( a világűrben a Nap körüli keringési pályáján szintén nagy sebességgel mozgó, plusz a saját tengelye körül is forgó ) Földdel, akkor több száz km-re az Csendes-óceán vagy az Atlanti-óceán mélytengerébe zuhant volna. Nem pedig a Yucatan-félsziget sekély partmenti vizébe. És akkor az óceánok, elnyelik az erő nagy részét, és korlátozzák a kénben gazdag üledékek kilökését, amelyek az elkövetkező évekre lefojtották a légkört és a hőmérsékletet, és éjszakai sötétséget idéztek elő.

Ha ez történik, akkor a veszteség jobban lokalizálódott volna. Lehetséges, hogy az ütközés helyétől távol eső dinoszauruszok közül sok fennmarad, és a világ ma nagyon más hely lenne. Saját történelmünkben csak a tollas theropoda dinoszauruszok ( kétlábú dinoszauruszok csoportja), akiket madarakként ismerünk, vészelték át a csapást, de hogyan alakultak volna a dolgok, ha nagyobb rokonaik csatlakoztak volna hozzájuk?

Vajon a dinoszauruszok ma is élnének-e, és kifejlődhettek volna olyan emlősök mára, mint az emberek? Milyen lenne a világunk, ha megosztanánk olyan állatok leszármazottaival, mint a T-Rex és a Triceratops?

Alternatív Idővonal

Ennek az alternatív idővonalnak a megfontolása egy érdekes gondolatkísérlet, amelyről a dinoszaurusz tudósok lelkesek, hogy spekuláljanak. Lennének ma a bolygón dinoszauruszok? Milyen új dinoszauruszok jelennének meg? Fejlesztettek volna a dinoszauruszok az emberhez hasonló intelligenciát?

Что было бы, если динозавры дожили до наших дней? Динозавры, Палеонтология, Если бы да кабы, Длиннопост, Просто очень длиннопост, Наука, Не мое, Копипаста

Más szakértők egészen más véleményen vannak. Tom Holtz húsevő dinoszaurusz-kutató, az amerikai College Park-i Marylandi Egyetemen egyetértett azzal, hogy 66 millió évvel ezelőtt amúgy is történt néhány kihalás, az indiai Dekán-csapdák kitörései és hatalmas lávafolyásai miatt – de azt mondja, hogy nincs más olyan tényező, ha már a paleocénbe és az eocénbe került, ami kihatott volna az általános dinoszaurusz biológiára. Olyan világ lenne, amelyben a kréta kori dinoszauruszok még mindig jól éreznék magukat.

Stephen Brusatte, az Edinburgh-i Egyetem hozzáteszi, hogy a dinoszauruszok 160 millió éven át jól túlélték a nehézségeket, és sokféle dolgot az éghajlat változáson keresztül. “A dinoszauruszok még nagyon alkalmazkodóképesek voltak a kréta időszak végén, ez nem annak a csoportnak a jele, amely a kihalásra pazarol, csupán arra vár, hogy valami aszteroida lecsapja őket. Ez egy olyan csoport jele, amely még mindig sok evolúciós potenciállal rendelkezik. “

rep

Ha feltételezzük, hogy a dinoszauruszok életben maradtak, milyen tényezők befolyásolhatták evolúciójukat?

A klímaváltozás talán az első nagy akadály lehet. Egy 55 millió évvel ezelőtt a paleocén-eocén termálmaximum néven ismert esemény során az átlagos globális hőmérséklet 8 C-al melegebb lett, mint ma, és az esőerdők átfogják a bolygó nagy részét.

Ebben a bőséges növényzetű melegházi világban talán sok hosszú nyakú szauropoda növekedhetett volna gyorsabban, fiatalabb korban szaporodva és méretének csökkenésével; a késő kréta korszakbeli európai szigetekről már több „törpe” szauropoda (némelyik kissé nagyobb, mint egy tehén) volt ismert. A krétaközép Dél-Amerika legnagyobb titanosauruszai – 40 m hosszú lények, amelyek nehezebbek, mint két sugárhajtású repülőgép – már régen eltűntek.

Talán a testméret általános csökkenését láttuk volna… a mezozóos dinoszauruszok óriási méretei eltűntek volna már ekkoriban.

Что было бы, если динозавры дожили до наших дней? Динозавры, Палеонтология, Если бы да кабы, Длиннопост, Просто очень длиннопост, Наука, Не мое, Копипаста

A későbbi krétakor egy másik irányzata a virágzó növények vagy az orrszármazékok növekedése volt. A jura idején a legtöbb növény páfrányok és tornászok voltak (ide tartoznak a ginkgo, a cikádok és a tűlevelűek). Ezek általában kevésbé táplálóak, mint az orrszármazékok, és a sauropodák hatalmas méretét a feldolgozás ideje és a bélméret eredményezheti, amely szükséges a hatékony emésztéshez.

“Ha a növények evolúciója úgy folytatódik, mint a mai világunkban, akkor a növényevő dinoszauruszok szinte biztosan diétáztak volna elsősorban virágos növényekből” – jegyzi meg Matt Bonnan, a New Jersey-i Stockton Egyetem paleontológusa. “Tekintettel arra, hogy valamivel könnyebben emészthetőek, talán a testméret általános csökkenését láttuk volna … a mezozóos dinoszauruszok óriási méretei eltűnhettek.”

A virágos növényekkel együtt jött a gyümölcs, amely együtt fejlődött az emlősökkel és a madarakkal, hogy segítse a növényeket a magok szétszórásában. Lehetséges, hogy majomszerű dinoszauruszok fejlődnek ki, hogy kihasználják ezt az erőforrást, akárcsak a főemlősök az idővonalunkban? “Sok madár eszik gyümölcsöt. Tehát előfordulhat, hogy nem madár dinoszauruszok is alkalmazkodnak takarékos étrendhez ”- mondja Bonnan.

Brusatte egyetért azzal, hogy néhány “kicsi, tollas dinoszauruszok valószínűleg a főemlősök útját járták ”, mivel néhányan már az ágakban robogtak. Lehet, hogy mások nektárivókká váltak volna, és közben virágról virágra terjesztették volna a virágport.

Egy másik nagy esemény, körülbelül 34 millió évvel ezelőtt az eocén – oligocén határnál, Dél-Amerika és az Antarktisz szétválása volt. Ez egy cirkumpoláris áramlat kialakulását okozta, ami az antarktiszi jégsapka kialakulásához, valamint a bolygó lehűléséhez és szárításához vezetett. Az oligocén, majd a miocén idején a gyepek a bolygó nagy területein terjedtek el.

“A karcsú lábú, gyorsan futó, növényevő emlősök általánossá váltak – a múltban rengeteget lehetett ugrani és elbújni, de a nyílt gyepekbe nem lehet elrejtőzni” – mondja Holtz. Történelmünk során ekkor kezdünk látni a patás, legelő állatokat és az őket ragadozó húsevők sokféleségét.

A dinoszauruszok már hatalmas evolúciós előnyökkel rendelkeznek, amelyeknek kifejlesztése az apró emlősöknek még hosszú időbe telik.

Darren Naish, egy gerinces paleontológus az Egyesült Királyságban, Southamptonban azt mondja, hogy alternatív idővonalunkban talán a gyors, füvet kaszáló dinoszaurusz-ekvivalensek a Triceratops szarvas rokonai vagy a Hypsilophodonhoz hasonló kétlábú, csőrös növényevők leszármazottai lennének.

“A dinoszauruszok már hatalmas evolúciós előnyökkel rendelkeznek, amelyeknek kifejlesztése az emlősöknek még hosszú időbe telik” – teszi hozzá, és előrelépést jelentene a gyepekhez való alkalmazkodás terén. A kacsacsőrű hadrosaurusok állkapcsainál akár 1.000 fogú “elem” volt, szemben a ló 40 furcsa fogával, így rövid munkával végezhették a füvek őrlését.

A dinoszauruszok látása jobb volt, mint az emlősöké, megnövekedett a színlátása, és ügyesebbek voltak a veszély észlelésében. A lovak és tehenek lapított pofái hasznosak a kemény, alacsonyan fekvő növényzet termesztésére, ezért a kacsacsőrök és a sauropodák is kialakíthatták az orruk négyzetét, és a sauropoda nyaka megrövidült, hogy megkönnyítse a lábuknál való legeltetést.

Még közelebb a mai naphoz, a dinoszauruszoknak az elmúlt 2,6 millió év különböző jégkorszakával kellett volna megküzdeniük. De tudjuk, hogy az északi sarkkör felett kréta dinoszauruszok éltek. “Lehet, hogy hűvösebb helyeken vastag és bonyolult bőrdarabokkal rendelkező dinoszauruszokat látnánk, pelyhekkel és tollakkal borítva egészen a lábujjak és a farok hegyéig” – mondja Naish.

“Nem lett volna nehéz egy ” gyapjas ” Tyrannosaurus vagy a Velociraptor dromaeosaurus rokonnak kifejlődnie” – teszi hozzá Victoria Arbor páncélozott dinoszaurusz szakértő, a kanadai Ontario Királyi Múzeum munkatársa. “- Talán akár bozontos és gyapjas ceratopsziáink, ankylosaurusaink vagy hadrosaurusaink is lehetnek.”

Vannak más adaptációk, amelyek manapság általánosak, de ritkák a dinoszauruszokban. Lehetőségként említ egy példát Paul Barrett, a londoni Természettudományi Múzeum paleontológusa: “Különös, hogy a dinoszauruszok nem igazán csinálták, mivel ez a gyíkok és a kígyók körében általános életmód. Több idő elteltével egyes dinoszauruszok földalatti lakó fajokká válhattak volna.”

megalodon

Az óceánok  a bolygó egy másik birodalma, amelyet a dinoszauruszok kevéssé népesítettek be. Az olyan fajok, mint a spinosaurus, torkolati és folyami környezetben éltek, és a páncélos ankylosaurusokat gyakran kövületekként találják meg a tengeri üledékekben, és tengerpartok mentén éltek.

A spinosauruszok vagy az ankylosauruszok követhették-e az emlős bálnák útját, és kifejlődhettek-e úgy, hogy teljes egészében a tengeren éljenek? Lehet, hogy visszatértek a szárazföldre, hogy tojást rakjanak, vagy végül fiatalon élhettek volna a tengeren, ahogy az ichthyosaurusok és a plesiosaurusok tették.

Mi lett volna a madarak és az emlősök sorsa abban a világban, amely soha nem veszítette el a szárazföldi dinoszauruszokat, az égen lévő pterosauruszokat, a tengeren pedig az ichthyosaurusokat és a mosasaurákat?

El lehet képzelni egy olyan világot, ahol olyan szigeteket, mint Madagaszkár, Mauritius és Új-Zéland, furcsa földi pterosaurusok uralnak

A madarak már a késő kréta korban is sokfélék voltak. “A pterosaurus sokféleséget valóban elismerték” – mondja Holtz, talán emiatt. A fennmaradó pterosaurusok közé tartoztak a masszív, fogatlan azhdarchidák, amelyek közül néhány akkora volt, mint a kétfedelű repülőgépek 12 m. szárnyfesztávolsággal. Már vita folyik arról, hogy egyes azhdarchidák röpképtelenek voltak-e, és el lehet képzelni egy olyan világot, ahol olyan szigeteket, mint Madagaszkár, Mauritius és Új-Zéland, furcsa földi pterosauruszok uralnak, akárcsak a mi idővonalunkban volt hasonló röpképtelen madarakat, dodók és óriás moák.

Egy dinoszaurusz világban még mindig jelentős lehet a modern madarak sokszínűsége. Az emlősök azonban más történet. Annak ellenére, hogy már valószínűleg 160 millió éve jelen voltak, amikor az aszteroida becsapódott, mégis “marginális, halvány kis apró lények” voltak, mondja Brusatte, mely sokszínű, de jellemzően kicsi és csak minimális föld alatti üregekben élő szerepre korlátozódik. “Csak az a sokk, amit az aszteroida okozott, tüntette el útjukból a dinoszauruszokat, és tette lehetővé számukra, hogy kiszabaduljanak a hátsó vonalból” – mondja.

Mások nem értenek egyet azzal, hogy elfogadják, hogy a nagy megafaunának talán esélye sem volt, de denevérek, rágcsálók, apró húsevők, mászó főemlősök és possumok mind rengetegen lehettek. Ha a marmosets, a langurok és a gibbonok átlendültek volna az ágakon, miközben a dinoszauruszok körbejárták őket, akkor nem alakulhatott ki valami hasonló a hominidáknál is?

Holtz véleménye az, hogy ez csak egy lehetőség: “Lehetett volna néhány fán élő főemlősöd, akik a gyepek terjeszkedésével beköltöznek abba az élőhelybe, és az alternatív univerzum ál-emberévé válnak. És ahogyan őseinknek a kardfogú tigrisekkel, mamutokkal és a nagy antilopokkal kellett megküzdeniük, ezeknek a srácoknak a dromaeosaurusokkal és az abelisaurusokkal is foglalkozniuk kellett. “

kok1

Az embereknek védett helyeket kellett volna létrehozniuk, de teljesen más egy kardfogú tigris ellen, vagy egy növényevő mamut ellen küzdeni mint egy T-Rex vagy  pterosaurus ellen – utóbbiak ellen gyakorlatilag esélytelen a dolog. Nos, mivel 160 millió évig nyerők voltak, valószínű azt követő 66 millió évben sem változott volna a helyzet az emlősök javára.

Finoman fogalmazva, akkoriban a cickány és apró egér, patkány félék nem voltak egy súlycsoportban a dinókkal az általuk uralt mezőnyben. Az ősi emlősök nappal inkább elrejtőztek a dinoszauruszok elől, attól tartva hogy felfalják őket, és az éjszaka sötétjében mozogtak csak. De még a későbbi korokban az ősember kőbaltával és lándzsával is esélytelen lett volna ellenük, ha egyáltalán színre lép a dinók ellen az emberi faj a bolygón valaha. Mindjárt látni fogjuk, ez a megjelenés nem volt egyszerű még az aszteroida becsapódása után sem.

A scampering, hypothetical ancestor causes an evolutionary stir - Los  Angeles Times

Az emlősök is majdnem kihaltak a kréta időszak végén!

Thomas Williamson, az Új-Mexikói Természettudományi Múzeum kutatója és kollégái a fosszilis leletek alapján arra a következtetésre jutottak, hogy a becsapódást követő globális kataklizma nyomán a Metatheriacsoport Észak-Amerikában élő fajainak kétharmada kipusztult. A korai emlős leletek leggazdagabbnak számító mai lelőhelyén, a kontinens középső részén húzódó hatalmas sík vidéken a maradványok arról tanúskodnak, hogy az itt élő erszényesek és rokonaik 90 százaléka örökre eltűnt a kihalási hullámban.

A csoport ezt követően többet nem volt képes visszanyerni korábbi sokféleségét, vagyis a szakértők szerint a kihalási esemény következménye, hogy az erszényesek napjainkban is ritkaságszámba mennek, és csak különleges élőhelyeken, például Dél-Amerika egyes részein, illetve Ausztráliában élnek meg. A dinoszauruszok korában sokkal kevésbé sikeres méhlepényes emlősök, amelyek az erszényeseknél jóval fejlettebb utódokat hoznak a világra, ezzel szemben a bolygó minden szegletében elterjedtek, és rendkívül változatos formákban léteznek.

Újabb csavart fedeztünk fel a klasszikus történetben, mondja Willamson. Nemcsak a dinoszauruszok többsége halt ki a kréta időszak végén, hanem az addig virágzó erszényes emlősök nagy része is, és ez adta meg a lehetőséget az addig sokkal kevésbé elterjedt méhlepényeseknek az elterjedésre. Hagyományos felfogásban a történet úgy szól, hogy az őshüllők kihaltak, és ezzel lehetőséget adtak a bolygón 100 millió éve létező, ám “elnyomott” emlősöknek a felemelkedésre, mondja Steve Brusatte, az Edinburghi Egyetem kutatója, a kutatás egyik résztvevője. “Tanulmányunk viszont igazolja, hogy az emlősök is vészesen közel kerültek a kihaláshoz, és ha egy pár kulcsfontosságú faj nem vészelte volna át ezt az időszakot, mi sem lehetnénk itt.”

Что было бы, если динозавры дожили до наших дней? Динозавры, Палеонтология, Если бы да кабы, Длиннопост, Просто очень длиннопост, Наука, Не мое, Копипаста

Tekintettel arra, hogy az intelligens emlősök kifejlődése lehetséges, fejlődhettek volna a jó érzékelő szervekkel rendelkező dinoszauruszok is?

Troodon

A Troodon kis méretű, körülbelül 2,4 méter hosszú és nagyjából 50 kilogramm tömegű dinoszaurusz volt. Nagyon hosszú, karcsú lábakkal rendelkezett, ami arra utal, hogy gyors mozgásra volt képes. Hosszú karjait a madarakhoz hasonlóan a mellkas felé hajlította. A második lábujjain nagy, visszahúzható, sarló alakú karmok nőttek, amiket futás közben felemelt a talajról. A szemei nagyok voltak (talán az éjszakai életmód miatt) és kissé előrefelé irányultak, ami a Troodonnak bizonyos mértékű mélységérzékelést tett lehetővé.

A legtöbb rekonstrukción a Troodon szemei még inkább előrefelé néznek, mint szinte bármely más dinoszauruszé, ami arra utal, hogy jobb binokuláris látással rendelkezett, mint a legtöbb dinoszaurusz. Könnyű felépítésű koponyája egy kapszulát tartalmazott. A Troodonnak a testtömegéhez viszonyítva a többi dinoszauruszénál nagyobb agya volt.

Emiatt úgy gondolják, hogy a legintelligensebb dinoszauruszok egyike lehetett, amely értelmesebb volt kora emlőseinél is. És ez lehet az a vonal, amelyből az intelligens dinoszauruszok kifejlődtek volna.

dinotroodon.

“Varjaknak, papagájoknak vagy főemlősöknek megfelelő, nagyon összetett agyú és problémamegoldó képességekkel rendelkező dinoszauruszok fejlődhettek” – osztja egyetértését Holtz, de nem hiszi, hogy a dinoszauruszok valaha is kinézhettek volna embereknek. “Az emberekhez vezető út valóban furcsa volt, és a fákon élve indult. A dinoszauruszok sokkal ésszerűbb megközelítéssel jutottak el a kétlábúságig és a manipulatív kezekig.”

トロオドン、無効名に?! | ひろさんのいつまでたっても工事中

Rendelkezésükre állt volna 66 millió év. Mára valószínűleg a Troodonok domináns fajként uralnák a bolygót. Lehet, hogy nagy agyú, intelligens lényeket látnánk, de ezek még mindig a dinoszauruszokhoz hasonlítanának.

Что было бы, если динозавры дожили до наших дней? Динозавры, Палеонтология, Если бы да кабы, Длиннопост, Просто очень длиннопост, Наука, Не мое, Копипаста

És akkor ezek az intelligens lények, a bolygó lakói, most a XXI. században vajon milyen technológiai fejlettségi szinten lennének? Hasonló múzeumokban állítanák ki őseik 10 – 50 – 100 millió éves régészeti leleteit? Milyen lenne a társadalmuk felépítése? Fejlett tudománnyal és űrtechnológiával rendelkeznének? Invazív, vagy békés faj lenne?

uffancs

Fejlett tudománnyal és űrtechnológiával rendelkeznének?

planetdim3

A mi galaxisunkban ennyi csillagot látunk este ha felnézünk az égre.

1f366-galaxy11

Naprendszerünk 225 millió évente tesz meg egy fordulatot Tejút galaxis központja körül. Amikor legutóbb volt a jelenlegi helyzetében, a dinoszauruszok éppen csak elkezdtek kóborolni a Földön.

galax1

A Milky Way apró porszem az Ic 1011 galaxishoz képest.

galax2

A fenti képen GALAXISOK láthatók, kint a világűrben nincs lent és fent… ha majd XXII. századi detektáló eszközünk lesz, akkor majd kint a világűrben bármerre nézünk végtelen számú galaxist látunk körülöttünk egy hatalmas gömbszerű kiterjedésben. Lábunk alatt, fejünk felett, tőlünk jobbra-balra, elől- hátul, mindenhol. Ez csak egy kis részlet, de már önmagában ez is jól érzékelteti a dolgokat. Tehát….ezek nem csillagok mint a mi Napunk, hanem galaxisok…. mindenhol…. az apró fénypontok is a távoli galaxisok fényei…. döbbenetes.

És természetesen mindegyik galaxisban több száz millió csillag található, mely körül több milliárd bolygó, és azok körül a holdjaik keringenek.

A Hubble új adatai valamint egy kutatócsapat elképzelései alapján amíg korábban a tudósok úgy gondolták 100-200 milliárd galaxis van az univerzumban, az új becslés szerint ennél tízszer több, nagyjából 2 billió.

Valószínű hogy már a mi galaxisunkban is, a sok csillagrendszerben lévő bolygón, és a hozzánk legközelebbi Androméda Galaxisban szintén sok helyen létezik élet. És intelligens civilizációk az ottani bolygókon, holdakon nem csak humanoid, hanem akár dinoszaurusz, vagy más típusú létformákban vannak jelen.

Aki azt állítja hogy csak a Földön van élet azzal nem érdemes vitatkozni, mert nincs értelme. De ebbe a témába most ne menjünk bele mélyebben, az egy másik blog lesz majd.

How do we know Andromeda is bigger than the Milky way? - Quora

Köszönjük szépen a figyelmet, reméljük érdekes volt számodra pár információ.
Látogasd meg ezt a további néhány oldalt is! 

gömb

Galaktikus Rulett – Biztos hogy csak a szerencsén múlik?

Mint amikor a régészek felfedeznek a romok alatt mélyebben egy korábban létezett ismeretlen civilizációt, egy ősi várost – a dinoszaurusz rajongók is sokszor meglepődnek, amikor megtudják, hogy a dinóktól teljesen különböző hüllők is uralták egykoron a Földet – több tízmillió évvel a híres dinoszauruszok, pld. a Tyrannosaurus Rex, Velociraptor, és Stegosaurus megjelentése előtt.

Körülbelül 120 millió évvel ezelőtt a karbon és a középső-triász időszakokat kegyetlen szörnyek uralták, amelyek megelőzték a dinoszauruszokat. Nem voltak békés növényevők, csak húsevők. A “játékszabály” nagyon egyszerű volt…. Mindenki – mindenkire – mindenhol vadászott. 

rep24

Kegyetlen, vérszomjas és nagyon brutális világ volt akkoriban a Földön

rep8

Tehát megy szépen a vadászat, szárazföldön és vizekben egyaránt, fürdőzés, napozás  a parton…stb. De itt is, ebben a korszakban is volt egy kis probléma… A hüllők sokkal vérszomjasabbak lettek, még nagyobbra nőttek,  még több húst ettek – azonban buták voltak, és megálltak a fejlődésben. Váltani kellett, jöttek a dinók, és most látni fogjuk a bevezetőben említett bizonyos folyamatot.

A váltás – Perm időszak végén 250 millió évvel ezelőtt

rep15

252 millió évet kell visszamennünk, a Perm időszakban vagyunk, sehol sincs még a nagy termetű melegvérű dinoszaurusz, a reptilek uralják az ősóceánokat és a szárazföldet. 252 millió évvel ezelőtt a triászt megelőző perm időszak végén is egy hatalmas becsapódás idézte elő a földtörténet eddig ismert legnagyobb kihalását.

A földtörténet egyik legnagyobb tömeges kihalása 252 millió évvel ezelőtt, a perm és a triász időszak határánál számos fajt eltörölt a Föld felszínéről, ugyanakkor elősegítette a dinoszauruszok uralomra jutását. Az egyik elképzelés szerint egy aszteorida vagy üstökösmag becsapódása okozta a “tömegszerencsétlenséget”.

A triászt megelőző perm időszak végén egy hatalmas  meteor becsapódás idézte elő a földtörténet eddig ismert legnagyobb kihalását. A tengeri fajok 96%-a, és a szárazföldi gerinces fajok 70%-a pusztult ki. Gyakorlatilag üresek voltak a tengerek, óceánok, de a szárazföldön is hatalmas veszteségek voltak.

A becsapódott égitest kipusztította a dinoszauruszok vetélytársait a reptileket, a dinóknak nagy szerencséjük volt, így megnyílt előttük a lehetőség a felemelkedésre.

A váltás – Kréta időszak, 66 millió évvel ezelőtt

A kréta időszak végén már nem volt ilyen szerencséjük: akkor a becsapódás után ők tűntek el a süllyesztőben, és az apró emlősök vették át az uralmat. 

A Galaktikus Rulett már csak ilyen, vannak nyertesek és vesztesek.

Remélhetőleg a mostani emlős – ember dominencia sokáig megmarad, és nem kerül sor a harmadik váltásra, – az apró, de napról napra egyre jobban növekvő és fejlődő MI már jelen van, és várja a neki majd megfelelő új időszak eljövetelét.

kopterek

fold

rep13

Szörnyek a dinoszauruszok előtt

fold

rep26

A 230 millió éves Galaktikus Rulett

fold

evoluc

Véletlen evolúció vagy intelligens tervezés?

fold

futurenegy

ufoido

Időkapu | Múlt – Jövő 

fold

Leave a Reply

Fill in your details below or click an icon to log in:

WordPress.com Logo

You are commenting using your WordPress.com account. Log Out /  Change )

Google photo

You are commenting using your Google account. Log Out /  Change )

Twitter picture

You are commenting using your Twitter account. Log Out /  Change )

Facebook photo

You are commenting using your Facebook account. Log Out /  Change )

Connecting to %s