A kezdetek | Ős- és előidő

hadai.

A Naprendszer mintegy 4,6 milliárd éve alakult ki, a Föld születését is ez időre teszik. A legidősebb földi kőzetek kora körülbelül 4 milliárd év.

Kezdetben csupán egy újszülött csillag – a Napunk – létezik egyelőre, nagy mennyiségű por által övezve, melyből az elkövetkező évmilliók során a Föld keletkezik. Megszületésekor azonban a Föld inkább hasonlít a pokolhoz, mint megtelepedésre csábító mostani szép kék bolygóhoz, hőmérséklete egyelőre meghaladja az 1200 Celsius fokot, s szilárd felszín híján afféle fortyogó tűzgömböt képez.

A Föld a keletkezése után forró, olvadt állapotban volt, és anyagai sűrűségüknek megfelelően gömbhéjakba rendeződtek. A Föld magjában feltehetőleg a viszonylag sűrű vas és nikkel halmozódott fel, kívül pedig a ritka, gázokból álló légkört találjuk.

Ős- és előidő (4,6 milliárd és 590 millió év között)

föld4

A földtörténeti ősidő (archaikum) és előidő (proterozoikum) majdnem 4 milliárd évet ölel fel, s ezzel a leghosszabb fejezet a Föld történetében. Az összevontan prekambriumnak nevezett idő 4,6 milliárd éve a Föld kialakulásával kezdődött.

Ez az időszak, a prekambrium az egész földtörténet 80%-a. Mégis sokkal kevésbé ismert, mint a későbbi időszakok.

fold5

Bolygónk a hideg csillagközi anyagból keletkezett anyagsűrűsödés révén, születésekor még hideg és szilárd volt, s feltehetően még nem alakultak ki a gömbhéjak. A fiatal égitest anyaga, vagy annak egy része hamarosan megolvadt és sűrűsége szerint rendeződni kezdett. Az olvadásnak több oka volt. A legelső fázisban hihetetlen sok meteorit csapódott be, amitől a Föld tömege nőtt, felszíne felizzott.

fold3

A felszín megolvadáshoz a jelenlévő radioaktív anyagok, valamint a forgásból adódó súrlódás is hozzájárult. A megolvadt anyagok összetevői a felszín felé törekedtek és kiterjedt tűzhányó tevékenység indult meg, a bolygó nagy részét izzó lávatenger borította. Ezekből a lávákból szilárdulhatott meg az ősi földkéreg.

fold4

A képlékennyé vált anyagok gömbhéjak szerint rendeződtek, a középpont felé süllyedtek a vas és a nikkel, a felszínhez közel maradtak a szilikátok – a szilikátok olyan vegyületek, melyek szilíciumot (Si), oxigént (O) és még valamilyen fémet tartalmaznak. A hűlésnek indult Földön szinte folyamatos vulkanizmust kell elképzelni a folyamatos meteorzápor felszínszaggató tevékenysége következtében óriási gázprodukcióval, ami az őslégkört eredményezte (főleg szén-dioxid, ammónia és vízgőz).

A víz – egy heves meteorbombázásnak köszönhetően – 3,9 milliárd évvel ezelőtt érkezett meg a Földre – az óceánjainkban hullámzó, folyóinkban áramló valamennyi vízcsepp több milliárd éves tehát. Amikor az őslégkör hőmérséklete 100 Celsius fok alá esett, a benne levő víz lecsapódott, ami annyit jelent, hogy véget nem érő esőzések következtek. A lehűlés pedig az első jégtakaróval fedett területeket hozta létre a Földön, valamint kialakultak a Föld első óceánjai.

fold6

A köpeny felső, meleg tartományában a hőmérséklet különbségek miatt hatalmas anyagáramlások keletkeztek, s darabokra szakították a kérget. Ekkor indultak meg az ősi lemeztektonikai folyamatok. A lemezhatárok mellett jelentkező nagyfokú tűzhányótevékenység óriási mennyiségű magmás (vulkanikus) kőzetet eredményezett. Feltehetően a legősibb kontinensek is ebben az időben, feltételezések szerint 3,8 milliárd éve alakultak ki, s nem sokkal utána a legősibb élőlények is megjelentek.

fold1

A 2,5 milliárd éve kezdődött előidőben a kontinensek ütközése következtében hegységképződések indultak meg, a szárazulatokról pedig rengeteg hordalék került a tengerekbe, így vastag üledékréteg alakult ki. Az így keletkezett üledékes és kiömlési (vulkáni) kőzetek zöme a külső erők hatására lepusztult és/vagy átalakult, a mélyebb rétegekben kialakult magmás (vulkanikus) kőzetek azonban megmaradtak.

Ezek alakították ki az ősföldeket vagy ősmasszívumokat, amelyek a szárazföldi területek nagy részét képezik. Tehát az ősmasszívumok nem mások, mint az első kéregszigetek közé gyűrődő ős- és előidei hegységrendszerek maradványaiból álló nagyszerkezeti egységek, amelyek a mai kontinensek alapját adják.

Hová lett a szén-dioxid?

folda

Ebben az időben több hegységképződés is lezajlott, amelyek eredménye a kontinensek magját képező ősmasszívumok kialakulása lett.

Az életadó ősóceán megszületésével az első szigetek kialakulása is elkezdődik – egyelőre afféle ősi szárazulat-kezdemények formájában, melyek ma a kontinenseink magját képezik. Később egy újabb meteorraj szenet hozott a Földre, további forradalmi változásokat, az élet első formáinak megjelenését lehetővé téve. Így lehetséges, hogy 300 ezer évvel később immár sztromatolitokat (fotoszintetizáló cianobaktériumokat) találunk bolygónkon – egy jelentéktelen külsejű, ám oxigéntermelése miatt mégis kulcsfontosságú szervezetet, mely nélkül a Föld ma valószínűleg élettelen pusztaság lenne.

fold2

A legelső életnyomok 3,8 milliárd évesek, baktériumokra utalnak, tehát ekkor már számukra kibírhatóvá csökkent a hőmérséklet, és volt elég víz. Ilyeneket találtak  Grönlandon és Ausztrália egyik hegységében. Ma is élnek olyan sztromatolitnak nevezett cianobaktériumok amik akkoriban tömegesen lehettek jelen.

A légköri szén-dioxid 300 fok alatt a tengervízben karbonátos kőzeteket, mészkövet és dolomitot hoz létre, tehát azokban kell keresni az őslégkör hatalmas szén-dioxid készletét. Másrészt amikor már növények éltek a földön, a levegő szén-dioxidját kezdték átalakítani oxigénné, amit fotoszintézisnek hívunk, és további szén-dioxid csökkenést eredményezett.

camb16

Bolygónk belső erői a szilárd kéreg kialakulása után is rendszeresen hallatnak magukról, s aktivitásuk egymilliárd évvel ezelőtt különösképp megerősödik. Az olvadt földköpeny irányából feláramló hő darabjaira repeszti a geológusok által ma Rodiniának nevezett ős-szuperkontinenst, s vulkánok egész sorát hívja életre, melyek az idő múlásával gigantikus mennyiségű szén-dioxidot juttatnak a légkörbe. A kőzetek üvegházgáz-elnyelése azonban lépést tart a folyamattal, minden idők leghosszabb és leghidegebb, az egykori fortyogó tűzgömböt három kilométer vastag jégpáncél mélyére temető  jégkorszakát útjára bocsátva.

fold11

600 millió évvel ezelőtt a Föld ismét a dinamikus és reményteljes arcát mutatja: a jégtakaró mostanra elolvadt, a napok körülbelül 22 óra hosszúak, az óceán pezseg az élettől: a többi ősi élőlény mellett immár ott úszkálnak a pikaiák is, melyekre a mai gerinces állatok őseiként tekintenek a pelaontológusok.

fold9

375 millió évvel ezelőtt, a devon időszak végén pedig újabb fontos állomáshoz érkezünk az élővilág történetében: megjelenik egy másik különös és fontos faj, az – egyik felfedezője, Neil Shubin által találóan “hal-lábúnak” elnevezett – tiktaalik, mely négy lábkezdeménye segítségével megkezdi a szárazföldek meghódítását, s amely valamennyi négylábú gerinces ősének tekinthető. De ez már egy másik időszak, és másik történet kezdete a Föld nevű bolygón.

Köszönjük szépen a figyelmet, reméljük érdekes volt számodra pár információ.

rep1

futurenegy

Időkapu | Múlt – Jövő

gombh

We love ❤️ Earth | We love ❤️ Mars | We love ❤️ Space 

planets,

We love Earth | We love Mars | We love Space 

gömb

planet5

Save the Planet Earth!  Business Opportunity | Innovations & Future Technology

Renewable Energy – Water Management – Cleantech – Ecosystem – Biogas and Biofuels – Projects – Innovative Technologies

gombhat

cropped-c682a-ship6

再見 * Goodbye  *  Adiós * Au revoir  * Adeus * Auf Wiedersehen * До свидания * Arrivederci  * さようなら * Güle güle * Selamat tinggal *  नमस्ते  * Totsiens * Αντίο *  معالسلامة  * Tot ziens * Adiaŭ * Kwaheri * Do widzenia * Viszontlátásra *

 Thank you for viewing!

Leave a Reply

Fill in your details below or click an icon to log in:

WordPress.com Logo

You are commenting using your WordPress.com account. Log Out /  Change )

Google photo

You are commenting using your Google account. Log Out /  Change )

Twitter picture

You are commenting using your Twitter account. Log Out /  Change )

Facebook photo

You are commenting using your Facebook account. Log Out /  Change )

Connecting to %s