Véletlen evolúció vagy intelligens tervezés?

al2

Az evolúció alapja

Ez egy nagyon nehéz és bonyolult téma, már az alapoktól kezdve több szempontból is.

  • Vallás
  • Filozófia
  • Régészet
  • Biológia
  • Politika
  • Oktatás
  • Tudományos kutatás
  • Mesterséges intelligencia

Ezen blog szerzője előre is leszögezi, a fent felsorolt témakörökben semmilyen szakértelemmel nem rendelkezik, viszont van egy kialakult magán véleménye. Ami lehet helyes, lehet nem helytálló. A kérdést majd úgyis hamarosan a mesterséges intelligencia fogja eldönteni. De az egy másik történet és blog, abba a témakörbe most itt mélyebben inkább ne menjünk bele. Majd a blog végén lesz rá utalás, valamit a magán vélemény is.

Mi a lényege Darwin evolúciós elméletének?

evol

A darwinizmus egy olyan világnézeti rendszer, mely Charles Darwin elméletein alapul. Elméletének lényege az, hogy a természetben az élőlények egymással versengenek a fennmaradásért. A természetes szelekció útján mindig a legrátermettebb egyedek örökítik tovább génjeiket, a fajok pedig ezáltal egyre tökéletesebben alkalmazkodnak környezetükhöz. Az evolúcióbiológia szerint a mai fajok ezen a módon alakultak ki az egysejtűektől kezdve az emberig.

Amikor Darwin leírta, hogy az embernek és az emberszabású majmoknak közös őse lehetett, negyven évig tartó tudományos, de máig tartó vallási vitát eredményezett. A darwinizmus nem csak a biológiai hanem a gazdasági és filozófiai gondolkodást is befolyásolta. Alapja lett pl. a materializmusnak és így közvetetten a marxizmusnak is. Darwin felfedezése azonban szigorúan csak a földtörténeti evolúcióra érvényes, társadalmi és politikai felhasználása ettől független.

A sejt rendkívül páratlan összetettsége

sejtekn

Ahhoz, hogy megértsük az élet reális voltát, ahogyan az a molekuláris biológiában feltárul, egymilliárdszorosra fel kell nagyítanunk egy sejtet, hogy húsz kilométeres legyen az átmérője, és hasonlítson egy óriás kör alakú űrhajóhoz, amely elég nagy ahhoz, hogy beborítson egy nagyvárost, amilyen London vagy New York.

Ekkor egy olyan tárgyat látnánk, amely úgy van megformálva, hogy páratlan összetettségű és alkalmazkodó legyen. A sejt felszínén több millió nyílást látnánk, mint amilyenek egy hatalmas űrhajó fedélzeti nyílásai, melyek kinyílnak és becsukódnak, hogy lehetővé tegyék az anyagok folyamatos ki- és beáramlását.

Ha belépnénk az egyik ilyen nyíláson, a csúcstechnológia és az elképesztő összetettség világában találnánk magunkat. Végtelen, rendkívül jól megszerkesztett folyosókat és csatornákat látnánk, amelyek a sejt belső felületétől minden irányba elágaznak; némelyik a sejtmagban lévő központi memóriabankhoz vezetne, míg mások a szerelőtelepekhez és a feldolgozóegységekhez vezetnének.

Maga a sejtmag egy hatalmas, több mint egy kilométer átmérőjű, gömbölyű helyiség lenne, amely egy geodéziai kupolára hasonlít, s ennek belsejében a DNS-molekulák több kilométeres, spirális láncait látnánk, melyek mindegyike rendezett sorokban, szépen halomba lenne rakva. A termékek és a nyersanyagok óriási választéka szépen elrendezett módon egyik helyről a másikra haladna a sokféle csatorna mentén a különböző szerelőtelepekről és vissza, a sejt külső területén.

Csodálkoznánk azon, hogy a sok, látszólag végtelen csatorna mentén látható oly sok tárgynak a mozgásában micsoda irányítás rejlik, s mind tökéletes összhangban van egymással. Bármilyen irányba tekintenénk, mindenféle robotszerű gépeket látnánk magunk körül.

sejtekb

Észrevennénk, hogy a sejt működéséhez szükséges alkotóelemek közül a legegyszerűbbek — a fehérjemolekulák — meglepő módon a molekuláris gépezet összetett darabjai, melyek mindegyike körülbelül háromezer atomból áll, s ezek rendkívül szervezett, háromdimenziós térszerkezetben lennének elrendezve.

Még inkább elcsodálkoznánk, amikor ezeknek a bizarr molekuláris gépeknek a különösen megfontolt tevékenységeit néznénk, főleg amikor megértenénk, hogy az összes megszerzett fizikai és kémiai ismereteink ellenére egy ilyen molekuláris gép megformálásának a feladata, azaz egyetlen működő fehérjemolekuláé, jelenleg teljesen meghaladja képességeinket, és legalább a következő évszázad kezdetéig valószínűleg nem is fogjuk megvalósítani. A sejt élete mégis több ezer, feltétlenül több tízezer, valamint valószínűleg több százezer különböző fehérjemolekula koordinált tevékenységétől függ. (Evolution: A Theory in Crisis).

Egyszerűsíthetetlen összetettség — az evolúció buktatója

sejtek

Amikor Darwin létrehozta elméletét, a tudósok alig tudtak valamit, ha egyáltalán volt valami ismeretük az élő sejt bámulatos összetettségéről. A modern biokémia, amely molekuláris szinten tanulmányozza az életet, napvilágra hozott valamennyit ebből a bonyolultságból. Komoly kérdéseket és kétségeket is felvetett Darwin elméletével kapcsolatban.

A sejtek alkotóelemei molekulákból állnak. A sejtek az összes élőlény építőkövei. Behe professzor római katolikus, és hisz az evolúcióban, ezzel magyarázva az állatok későbbi kifejlődését. Mégis komoly kétségeket támaszt azzal kapcsolatban, hogy vajon az evolúció magyarázatot tud-e adni a sejt létezésére. Molekuláris gépekről beszél, amelyek „a sejtben csomagot szállítanak egyik helyről a másikra olyan »országutakon«, amelyek más molekulákból állnak. A sejtek a gépeket használva úszkálnak, lemásolják magukat egy gép segítségével, és gép segítségével vesznek magukhoz táplálékot. Röviden: rendkívül bonyolultan kifinomult molekuláris gépek irányítanak minden sejtfolyamatot. Így az élet részletei finoman be vannak állítva, és az élet gépe hallatlanul összetett.”

Na már most mindez a tevékenység milyen méretekben megy végbe? Egy jellegzetes sejt mindössze háromezred milliméter széles! Ezen a parányi helyen történnek a létfontosságú összetett funkciók. Nem csoda hát, hogy valaki ezt mondta: „Az a dolog csattanója, hogy a sejt — az élet alapja — meghökkentően összetett.

sejtekk

Behe úgy érvel, hogy a sejt csak teljes valóságában képes működni. Így nem lehet életképes aközben, mialatt az evolúció hatására lassú, fokozatos változások által alakul. Az egérfogót hozza fel példának. Ez az egyszerű szerkezet csak akkor képes működni, amikor minden alkatrésze össze van szerelve. Minden egyes alkatrésze — a lap, a rugó, a befogószerkezet, a kakas és a pecek — önmagában nem egérfogó, és nem is képes akként működni. Mindegyik részre egy időben van szükség, és össze kell azokat szerelni ahhoz, hogy működőképes csapda legyen belőlük. Ugyanígy egy sejt is csak akkor tud sejtként működni, ha az összes alkotóeleme össze van szerelve. Ezt a szemléltetést használja magyarázatul arra, amit „egyszerűsíthetetlen összetettségnek” nevez.

Az egyszerűsíthetetlen összetettség mint fogalom megértése egyszerű: vannak olyan összetevői az élő szervezetnek, amelyekből csak egyetlen alkatrész kiemelése is értelmetlenné, használhatatlanná teszi az összetevőt. A klasszikus példája az egérfogó. Kevés alkatrészből áll, de ha bármelyiket is kivesszük belőle, az egérfogó már nem tölti be a szerepét, megszűnik egérfogó lenni. Viszont ha ezt egy biológiai összetevőre vonatkoztatjuk, akkor az összetevőnek a komplexitás nélkül nem lehet evolúciós szerepe. Mert szerv vagy egyből komplexen megjelenve biztosítja a túlélést, vagy használhatatlanság hiányába, éppen az evolúciós elv miatt hamar kizuhanna a túlélési láncból.

Ez nagy problémát jelent az állítólagos evolúciós folyamattal kapcsolatban, amely fokozatosan megszerzett, hasznos tulajdonságok megjelenését foglalja magában. Darwin tudta, hogy a természetes kiválasztás fokozatos evolúciójáról alkotott elmélete nagy kihívással nézett szembe, amikor kijelentette: „Ha bizonyítani lehetne, hogy van olyan bonyolult szerv, mely nem képződhetett számos, egymást követő, csekély módosulás révén, akkor az én elméletem feltétlenül megdőlne” (Fajok eredete).

Az egyszerűsíthetetlen összetettségű sejt a Darwin elméletébe vetett hit egyik fő buktatója. Először is az élettelenből az élőbe való ugrást nem tudja megmagyarázni az evolúció. Azután következik az első összetett sejt problémája, amelynek egy csapásra kellett létrejönnie koordinált egységként. Más szóval a sejtnek (vagyis az egérfogónak) hirtelen kellett létrejönnie, összeszerelve és működőképesen!

A legegyszerűbb bizonyíték az intelligens tervezésre

ostor

A legegyszerűbb bizonyíték az intelligens tervezésre az ostoros baktérium, az egyik legegyszerűbb és legősibb állatka. Parányi mérete miatt csak az elmúlt években vált technikailag lehetővé a testszerkezetének vizsgálata és feltérképezése. A mai tudásunk szerint az élet keletkezésének hajnala óta élnek generációi, hatékonyan szaporodik, és mozog.

A tudósokat meglepte a mozgását biztosító, az ostort meghajtó szerkezet, és a kifejlődés folyamatának a mérnöki tervezéshez hasonló tökéletes vezérlése. A mozgató szerkezet vetekszik a számítógéppel tervezett, legmodernebb mikromotorok szerkezetével és működésével.

ostorosb

A tudósok próbáltak matematikai modelleket alkotni, a különböző építőelem vegyületek véletlenszerű felépülésének kialakulásának lehetséges időintervallumára, ezidáig ez nem sikerült. Annyit azért megállapítottak, hogy a legoptimistább modell szerint is, egy ilyen folyamat nagyságrendekkel több időt venne igénybe, mint a világegyetem jelenleg ismert kora.

Azt gondoljuk, ma már sok mindent tudunk a rovarok világáról?

( Azért, mielőtt erre a kérdésre választ adnánk… üljünk csak le, és talán előtte gondolkozzunk el most egy kicsit…. )

Sajnos nem, például kibernetika – számos rovar antigravitációs technológiát alkalmaz, képes akár helyből villámgyorsan hátrafelé is felszállni és repülni, stb. Vagy a fogaskerék téma is érdekes, mint alkalmazott technológia a rovaroknál.

Ha valaki kabócának született, ahhoz hogy egy métert egyetlen ugrással megtegyen, mindkét hátsó lábbal tökéletesen egyszerre kell elrugaszkodnia, különben forgásba torkollhat a mutatvány. 

Két fogaskerékként kapcsolódó láb segít elrugaszkodni egy rovarnak, gyorsabban kilő, mint egy megfeszített íjból kilőtt nyíl. A szöcskeszerű állat lábainak felső részén apró fogacskák vannak, ezek a klasszikus fogaskerékhez hasonlóan kapcsolódnak egymáshoz.

bogarfogas

Az eredmény, hogy az Issus nevű állat szemvillanásnál is gyorsabban el tud rugaszkodni a talajról, alig két milliszekundum alatt felugrik a magasba. A leggyorsabb ugrás, amit mértek, 13 km/órás sebesség, ami óriási, főleg ha azt nézzük, hogy az egész lény alig néhány milliméteres.

Science magazinban publikált tanulmány írói rámutatnak arra, hogy ez az első, állatnál felfedezett fogaskerék. Malcolm Burrows, a Cambridge Egyetem kutatója szerint ennek azért van jelentősége, mert úgy tud villámgyorsan ugrani az állat, hogy nem támaszkodik idegrendszerére. Azzal amúgy sem sikerülne ezt a sebességet elérni, ráadásul a fiatal állatnak ereje sincs ekkora erejű kezdőlökéshez.

De ebbe a témába most ne menjünk bele mélyebben, az egy másik blog lesz majd.

Csak még egy példa. Végiggondoltuk-e már, hogy milyen összetett dolog a látás? A tudósok elmondják, hogy a különlegesen megtervezett szaruhártyához és szemlencséhez képest a legfejlettebb kamera is csak egy gyermekjátékhoz hasonlítható. A szemben lévő parányi pálcikák és csapok a fényt elektrokémiai impulzusokká alakítják egy olyan folyamattal, amit a legbonyolultabb laboratóriumok sem képesek reprodukálni. Majd az agysejtek átalakítják ezeket az elektromos jeleket az érzékelés csodájává – valami olyanná, amit a legfejlettebb szuperszámítógépek sem képesek megtenni sem most, sem a közeljövőben. Mérnöki tervezés, vegyi folyamat, információ feldolgozás – mindezek végbemennek, mikor kinyitjuk a szemünket.

element

Charles Darwin egyszer kijelentette, hogy a szem elgondolása, és hogy hogyan jöhet az létre a természetes kiválasztódással, beteggé teszi őt. A következőkben megláthatjuk, hogy miért. Az emberi szem nem alakulhatott ki hosszú idő alatt, mivel teljesen haszontalan, hacsak nem teljesen tökéletes. A lencsék, amelyek fókuszálják a fényt, semmit sem érnek a retina nélkül, amely érzékeli a fényt. És az összes felfogott fény haszontalan az idegszálak nélkül, amely továbbítja a jeleket az agyba. A látás magába foglal egy tökéletes érzékszerv-rendszert – minden kapcsolatban van mindennel, minden értelmesen lett megtervezve.

Az ember bonyolultságát a fenti példához nem is lehet hasonlítani

Ugyanilyen módon működik az egész emberi test. A tüdő és a szív, idegek és izmok, mind hihetetlenül bonyolult módon végzik feladatukat, amely a másik hihetetlenül bonyolult feladattól függ. Nem kell messzire mennünk, hogy meglássuk Isten „alkotásait”. A testünkben lévő közvetlen bizonyíték rámutat egy végtelenül tökéletes tervezőre.

Ha megjelölnénk tíz pénzérmét egytől tízig, azokat a zsebünkbe tennénk, összekevernénk és egymás után kivennénk, majd újból visszatennénk és elővennénk azokat, mi a valószínűsége, hogy egy pontosan ismétlődő számsort kapjunk? A matematika törvényszerűsége alapján egy a tíz milliárdhoz az esélye annak, hogy egytől tízig ismétlődő számsort kapjunk. És ez még csak 10 pénzérme, hol van ehhez képest az emberi test felépítése?

És most nézzünk meg egy nagyobb és lehetetlen élőlényt

zsiraf

A biológusok számos elméletet dolgoztak ki a fajok eredetére vonatkozóan, s az állítólag megfigyelt fajkeletkezések döntő többsége ilyen esetekből áll. Ám ha csupán meglévő fajokat vizsgálunk, hogy az eredetükre vonatkozó hipotéziseinket ellenőrizzük, az igen távol áll a fajkeletkezés folyamatának tényleges megfigyelésétől.

Nem találunk például ésszerű darwinista magyarázatot a zsiráf anatómiai felépítésére. A zsiráf hosszú nyaka esetlennek tűnik, azonban szerves része az állat teljes felépítésének. A szabványos magyarázat szerint a hosszú nyak előnyös számára a rövidebb nyakú vetélytársakkal szemben, az ennivalóért vívott küzdelemben. Ez az előny segíthette elő a hosszabb nyakú egyedek nagyobb számban való túlélését.

Felületesen szemlélve a kérdést, elképzelhetőnek tűnik, hogy így történt. Ám az is tény, hogy a zsiráf a fejét lehajtva a talajról is legel, és a vizet is a talajszintről issza. Ha a zsiráf lábai hosszúak, akkor a nyakának is hosszúnak kell lennie, hogy elérje a talajt. A hosszú láb és hosszú nyak ugyanakkor persze azt is megkönnyíti, hogy az állat a fák tetejéről legeljen. A zsiráf tehát egy olyan adaptációs egységcsomag, amelyben minden alkotórész illik a többihez. Azzal próbálkozni, hogy megmagyarázzuk, melyik rész keletkezett először, olyan mintha azt kellene eldönteni, hogy a tyúk volt előbb, vagy a tojás.

De ez még csak az alap, mert ezen túlmenően bizony az egész rendszer megmagyarázhatatlan, ez már túl bonyolult, mint azt mindjárt látni fogjuk. Mert a probléma még csak most kezdődik igazán. A zsiráfnak rendkívül speciális keringési rendszerre van szüksége. Amikor egyenesen áll, extrém magas vérnyomásának kell lennie ahhoz, hogy hosszú nyakában a vér feljusson az agyáig, ez pedig rendkívül erős szívet kíván. Azonban akkor, amikor a zsiráf lehajtja a fejét, hogy legeljen, vagy igyon, a nyaki erekben lévő összes vér hirtelen lezúdul a fej irányába, ez pedig olyan nagy nyomást okozna, hogy az agyi véredények szétrobbannának.

E hatás kivédése érdekében egy zsiráf összehangolt vérnyomás szabályozó rendszerrel van ellátva. A nyaki artériákban végzett nyomásérzékelők folyamatos ellenőrzése és vérnyomása, valamint egy nyomásnövekedés elkerülése érdekében.

Röviden, a zsiráf teste nem csupán egyedi tulajdonságok puszta gyűjteménye (nagy lábak, hatalmas nyak) hanem egymással kölcsönös kapcsolatban álló, egységcsomagba rendezett adaptációk alkotják. Az egész test szerkezetének létrehozásához mindezek az összetevők egy átfogó terv szerint vannak egymáshoz illesztve.

Honnan eredhet ez? Darwin teóriája szerint a zsiráf olyan egyszeri, véletlenszerű változások felhalmozódása során evolválódott a jelenlegi formájába, amelyeket megőrzött a természetes kiválasztódás.

Azonban nagyon nehéz megmagyarázni – bármilyen hosszú időben is gondolkozzunk – hogyan tudtak volna véletlen folyamatok egy ilyen egységes adaptációs csomagot felkínálni a természetes kiválogatódás számára.

 Baj van a paleontológiával is

A darwini elmélet szerint, mint tudjuk, az életformák évmilliók alatt, fokozatosan, apró változások során érték el az általunk ismert változataikat. Azonban az a baj, hogy a geológiai rétegek nem erről tanúskodnak. A kambriumban ugyanis robbanásszerűen, egyszerre, szinte minden előzmény nélkül jelenik meg rengeteg kövületi maradvány.

Az élet kezdetének nehézségei

e1

Függetlenül attól, hogy Darwin evolúciós elmélete mennyire hihetőnek tűnhet néhány tudós szemében, végül is szembe kell nézniük a kérdéssel: Még ha feltételezzük is, hogy az élőlények formái természetes kiválasztás útján keletkeztek, hogyan kezdődött el az élet? Más szóval: a gond nem a legalkalmasabb megmaradásával, hanem a legalkalmasabbnak, s méghozzá a legelsőnek a megérkezésével van! Ám Darwinnak a szem evolúciójával kapcsolatos megjegyzései arra utalnak, hogy nem foglalkozott azzal a nehézséggel, hogy miként kezdődött az élet. Ezt írta: „Hogy valamely ideg miképpen válik fényérzékennyé, nem kevesebb érdeklődésre számot tartó kérdés, mint az, hogyan keletkezett az élet.”

Philippe Chambon francia tudományos író ezt írta: „Maga Darwin is csodálkozott azon, hogy a természet miként választotta ki a kialakuló formákat még azelőtt, hogy azok tökéletesen működtek. Az evolúciós rejtélyek listája végeláthatatlan. És a mai biológusoknak alázatosan el kell ismerniük, amit Jean Génermont, az orsayi Dél-Párizsi Egyetem professzora elismert, vagyis hogy »az evolúció álelméletei nem képesek könnyedén megmagyarázni az összetett szervek eredetét«.”

Azt figyelembe véve, hogy borzasztóan kicsi az esélye annak, hogy az evolúció az élőlények ilyen végtelen változatosságát és összetettségét hozta volna létre, nehezen tudjuk elhinni, hogy minden egyszerűen csak a véletlen folytán fejlődött ki a jó irányban? Eltűnődünk azon, hogy miként maradhatott életben egyetlen élőlény is a legalkalmasabbak megmaradásáért vívott harcban, ha még csak közben alakult ki a szeme? Vagy miközben félállati testén a feltételezhetően kezdetleges ujjai fejlődtek? Eltűnődünk-e azon, hogy a sejtek hogyan maradtak életben, ha hiányos és elégtelen állapotban léteztek?

Robert Naeye, az Astronomy című folyóirat írója és evolucionista azt írta, hogy a földi élet „valószínűtlen események hosszú sorának” az eredménye, mely események „éppen a megfelelő módon történtek ahhoz, hogy előidézzék létezésünket, mintha egymás után milliószor nyertünk volna egymillió dollárt a lottón”. Az érvelési logika kétségtelenül alkalmazható a ma létező minden egyes élőlény esetében is. Az esély egyenlő a nullával. Mégis elvárják, hogy higgyük el, az evolúció véletlenül egy férfit és egy nőt hozott létre egy időben, hogy új fajok maradjanak fenn. Még valószínűtlenebb, amit szintén elvárnak, hogy higgyünk el, a férfi és a nő nemcsak hogy egy időben fejlődött ki, hanem még egy helyen is! Ha nem találkoztak volna, ugyanis akkor nem szaporodhattak volna!

Biztos, hogy az már több mint hiszékenység, ha valaki elhiszi, hogy az élet több millió végső formája jól végződő szerencsés esetek millióinak a következménye.

Miért hisz benne a többség?

ori4

Miért annyira népszerű és elfogadott az evolúció oly sokak előtt, mint ami egyedüli magyarázat a földi életre? Ennek egyik oka az, hogy ez a hagyományos nézet, amelyet az iskolákban és az egyetemeken tanítanak, és jaj annak, aki egy szóval is kételyt mer támasztani vele szemben. Behe kijelenti: „Sok diák a tankönyvéből tanulja meg, hogy miként kell tekinteni a világot evolúciós szemmel. Azt azonban nem tanulják meg, hogy a darwini evolúció hogyan hozhatott létre bármit is a rendkívül bonyolult biokémiai rendszerek közül, amelyekről ezek a tankönyvek írnak.”

Majd hozzáteszi még: „Ahhoz, hogy megértsük a darwinizmus mint ortodoxia sikerét, s úgyszintén a molekuláris szintű tudományként történő bukását, meg kell vizsgálnunk azokat a tankönyveket, amelyeket a nagyravágyó tudósok tanításaihoz használnak fel.

„Ha a világ összes tudósa között közvélemény-kutatást végeznénk, a nagy többség azt mondaná, hogy szerinte a darwinizmus igaz. De a tudósok is, mint mindenki más, véleményük többségét más emberek szavára alapozzák. Valamint — és sajnos — nagyon gyakran a tudományos társadalom elutasította a kritikát, mivel attól félt, hogy támadásra való alapot nyújt a kreacionistáknak. Ironikus, hogy a természetes kiválasztás nyílt, tudományos kritikáját a tudomány védelme érdekében utasítják el.

Tények és legendák

world3

Matematika – Csillagászat – Biológia
Everything is Connected

„Az a személy, aki nem érzi úgy, hogy kénytelen a kutatásait olyan okokra korlátozni, amelyek mögött nem húzódik intelligencia, azt a világos következtetést vonja le, hogy sok biokémiai rendszer megformálás által jött létre. Nem a természet törvényei, nem is a véletlen vagy a szükség formálta meg őket, hanem valaki megtervezte őket. A földi élet — legalapvetőbb szintjét és legfontosabb összetevőit tekintve — intelligens tevékenység eredménye” (Darwin’s Black Box).

Nem férhet hozzá semmi kétség, hogy a biológusok egy évszázadon át tartó intenzív erőfeszítései kudarcba fulladtak azon a téren, hogy bármilyen jelentős szempontból megerősítsék” a darwini evolúciós elméletet. „Továbbra is tény, hogy a természet nem redukálódott a folytonosságra, ahogyan azt a darwini minta megköveteli, és nem lett megalapozva annak hihetősége sem, hogy az élet megformálásában a véletlen játszott volna közre” (Evolution: A Theory in Crisis).

„Az evolúciós elméletnek a biológiától igencsak távol álló területekre gyakorolt hatása az egyik leglátványosabb példa a történelemben arra, hogy egy alaposan feltételezett elképzelés, amelynek nincs valóban szilárd, tudományos bizonyítéka, képes átformálni egy egész társadalom gondolkodását, és képes hatalmat gyakorolni egy korszak szemléletmódja felett” (Evolution: A Theory in Crisis).

A múlt bármelyik tudományága, amely eleve kizárja a megformálás vagy a teremtés lehetőségét, többé már nem az igazság utáni kutatás; és egy zavaros filozófiai elmélet, nevezetesen a naturalizmus szolgájává (vagy rabszolgájává) válik” (Origins Research).

Legenda, hogy Charles Darwin megoldotta a biológiai összetettség eredetének problémáját. Legenda, hogy alaposan, sőt kielégítően ismerjük az élet eredetét, illetve, hogy a helyénvaló értelmezések csakis az úgynevezett természetes okokra utalnak. Persze a filozófiai naturalizmus ezen és egyéb legendái bizonyos értelemben kiemelkedőek. Előkelő társaságban az ember nem beszél róluk túlságosan durván. De nem is kell kritika nélkül elfogadnia” (Origins Research).

Bizalmas körökben sok tudós elismeri, hogy a tudomány nem tud magyarázattal szolgálni az élet kezdetére vonatkozóan. Darwin sohasem képzelte, hogy ilyen tökéletesen mélyreható összetettség létezik az életnek még a legalapvetőbb szintjén is” (Darwin’s Black Box).

A molekuláris evolúció nem tudományos tekintélyen alapul. Vannak olyan állítások, melyek szerint ilyen evolúció történt, de egyetlenegyet sem támasztanak alá odaillő kísérletek vagy számítások. Mivel senki sem ismeri a molekuláris evolúciót közvetlen tapasztalat által, és mivel nincs tekintély, amelyre alapozni lehetne az ismeretre vonatkozó állításokat, ezért igazából elmondható, hogy a darwini molekuláris evolúcióval kapcsolatos állítás csupán szájhősködés” (Darwin’s Black Box).

Evolúció — „Szerencsejáték”

kopterek2

Az evolúció elmélete biztosan egy szerencsejátékos álma. Miért? Azért, mert az evolucionisták szerint még akkor is nyerő, amikor az esély egyenlő a nullával.

Robert Naeye ezt írja: „Mivel az evolúció elsősorban szerencsejáték, bármelyik látszólag jelentéktelen múltbeli esemény kicsit másképpen is történhetett, megszakítva evolúciós vonalunkat, mielőtt kifejlődtek volna az emberek.” De nem, azt kell hinnünk, hogy minden szerencsejáték milliószor jól végződött. Naeye beismeri: „A buktatók hosszú sora nyilvánvalóvá teszi, hogy az intelligens élet megjelenése jóval nehezebb, mint azt a tudósok egykor gondolták. Valószínűleg több akadály is van, amelyre a tudósok még rá sem bukkantak.

nds

NATURE IS BEAUTY
BEAUTY IS NATURE
WE ARE ENGINEERS
BUT WHO ENGINEERED US?

Most pedig, a fenti publikációk, és információk ismeretében a blog szerzőjének véleménye: hiszem, hogy az én ősöm nem a majom volt, hanem intelligens tervezés, Isten által lett teremtve. Mint ahogyan az ember számára végtelennek tűnő mennyiségben és variációban létrehozott további más teremtmény is ezen a Föld nevű bolygón, valamint a Galaxisokban, és az egész Univerzumban máshol is egyaránt.

Mindazon által tiszteletben tartom mások eltérő véleményét, azonban a hitemet ez nem befolyásolja.

De erre a kérdésre nemsokára majd a mesterséges intelligencia fogja megadni 100%-os bizonyossággal a választ….vagy valaki más, általa és rajta keresztül.

ndc

ndn

Addig is nézzük meg zárásként még ezt  a rövid videót, ez most a helyzet a XXI. század elején, az emberiség által ismert, detektálható tartományban, a 3D világban.

Akinek a fényév nem kifejező, annak méterben a két véglet: lentről indulunk 10–35 méter nagyságrend, és fent végződik 1024 méter nagyságrendben az utazásunk. Ez a harmadik videó talán a legjobban érzékelteti, milyen is a világűrben az érzés,…minden mozog és forog, pörög…stb. Ráadásul ott kint a világűrben nincs lent vagy fent, mert minden hatalmas gömbszerű kiterjedésben létezik a három dimenziós univerzumban.

A távolságok és méretek pedig félelmetesek…a 10 mögött még 24 nullát kell írni….és ez még csak a mostani technológiával érzékelhető nagyságrend. Az emberiségnek van még hova fejlődni bőven az elkövetkező időkben.

Köszönöm szépen a figyelmet, remélem érdekes volt számodra pár információ.
Látogasd meg ezt a további néhány oldalt is! 

dim4robotf

Technológiai Szingularitás – Mesterséges Intelligencia

Technológiai szingularitásnak nevezzük azt a közeli jövőben bekövetkező eseményt amikor az emberfeletti  intelligencia megjelenése miatt a technológiai fejlődés és a társadalmi változások felgyorsulnak, olyan módon és sebességgel változtatva meg a környezetet, amit a szingularitás előtt élők képtelenek felfogni vagy megbízhatóan megjósolni.

Ez a folyamat már beindult és egyre jobban gyorsul napjainkban. Egy biológiai korlátoktól mentes emberi szintű MI amely önmagát szabadon fogja fejleszteni, a visszacsatolás miatt véges idő alatt tud majd saját magának bármilyen nagy számítási teljesítményt fejleszteni.

I. J. Good leírt egy lehetséges jelenséget amely még közelebb áll a szingularitás mai jelentéséhez, mivel megemlíti az emberfeletti intelligenciák megjelenését:

„Definiáljunk egy ultraintelligens gépet úgy, mint egy olyan gép, amelynek intellektuális tevékenysége túlmutat a legintelligensebb emberekén is. Mivel a gépek tervezése az egyike ezen gép intellektuális tevékenységeinek, egy ultraintelligens gép még jobb gépek tervezésére lenne képes, ezáltal egy ‘intelligencia robbanást’ hozva létre, amely gyorsan maga mögött hagyná az ember intelligenciáját. Emiatt az ultraintelligens gép lenne az utolsó találmány, amit az embernek létre kéne hoznia.”

af7

“Ez a laptop egyetlen nanoszekundum egy tízezred része alatt el tudna végezni az elmúlt tízezer év összes emberi gondolkodásának megfelelő gondolkodást (azaz tízmilliárd emberi agy tízezer éven keresztül végzett munkáját)

A technológia történelmének elemzése rámutat arra, hogy a technológiai változás exponenciális, szemben a jelenlegi ‘intuitív-lineáris’ nézetekkel. Ezért a 21. században nem 100 évnyi, hanem – a jelenlegi ütemmel – 20.000 évnyi fejlődést fogunk megtapasztalni. A fejlődés haszna, eredményei is, mint a chipsebesség és költséghatékonyság szintén exponenciálisan fognak növekedni. Még az exponenciális növekedés is exponenciálisan fog változni.

Pár évtizeden belül a gépi intelligencia meg fogja haladni az emberi intelligenciát, és ez a szingularitáshoz fog vezetni: olyan gyors és alapvető technológiai változásokhoz, amely szakadást fog létrehozni az emberi történelemben. Az esemény következményei olyan, jelenleg elképzelhetetlen jelenségek lesznek, mint a biológiai és nem-biológiai intelligencia keveredése, halhatatlan, szoftver alapú emberek, végül pedig egy hihetetlenül magas szintű intelligencia, amely fénysebességgel terjed az univerzumban.

Az emberi képességekben mélyreható és drámai hirtelenségű változást eredményező szingularitás dátumát 2045-re teszem. Az abban az évben létrehozott nem biológiai intelligencia egymilliárdszor erősebb lesz, mint az emberiség teljes intelligenciája ma.”

– Raymond Kurzweil jövőkutató –

OLVAS AZ EMBERI GONDOLATOKBAN AZ MI
SAJÁT NYELVET HOZOTT LÉTRE ÖNÁLLÓAN AZ MI
FELISMERNI HOGY ROBOT VAGY EMBER AKIVEL TALÁLKOZUNK
MASTER AZ ÁLNÉVEN JÁTSZÓ GO BAJNOK

Információ: Technológiai Szingularitás – Mesterséges Intelligencia

fold

robotm

2025

Coming soon the robot marketing and 3D Internet, hologram shops, robots, cyborgs, responsive tech and wacky self-moulding objects, etc. after the AI…

94c1b-robotkek

gombt

Robot evolúció, önmagukat fejlesztő és sokszorosító robotok

robotsss

A vírusok ezt teszik. A férgek, emlősök, rovarok is. Minden élő dolog a földön ismétlődik, szaporodik. A robotok nem teszik meg: a gépek merevek és nem érdekeltek a reprodukcióban, – eddig még nem …

De talán tanulhatnak. Az evolúciós robotikának nevezett lenyűgöző területen a tudósok igyekeznek a gépeket alkalmazkodásra tanítani a világhoz, és végül önmagukat biológiai szervezetekhez hasonlóan sokszorosítani. Ugyanúgy mintha egy adott környezethez nagyon jól illeszkedő két robot kombinálná a génjeiket (OK, kód), hogy elkészítsen egy 3D-s nyomtatott baba robotot, amely két szülője erősségeit ötvözi. Márpedig amikortól ez majd jól működik akkor olyan robotok hozhatók létre, amelyek önállóan tervezik meg magukat, és olyan adaptált morfológiákat és viselkedéseket építenek, amelyeket az emberi mérnök sosem álmodhatott.

robotcs

Az ötlet az, hogy a robotokat hasonló módon alkalmazzák egy adott környezetben lévő feladatra. Például azt akarják hogy egy olyan robotot legyen, amely egyedül tudja felfedezni a dzsungelt. Ez azt jelenti hogy olyan algoritmusokra van szükség amelyek szabályozzák, hogyan mozognak a növényzeten, valamint olyan morfológiát, amely egy sűrű erdővel együtt jár (így nincsenek rotorok). Először azt a környezetet szimulálná, hogy a robotok navigálhassanak, kiválasztják és tenyésztik azokat, akik a legjobban teljesítenek, majd a változatos fizikai gépeket tervezik.

Mit tennénk, ha az a célunk hogy sok apró robotot kapjunk, amelyek elég egyszerűek és olcsók? Kiküldjük őket, és némelyikük jobban teljesítene mint mások. Ha egy robot nem tér vissza, akkor nem tekinthető hasznosnak – munkahelyi természetes kiválasztódás. Viszont azok akik a legjobbak, alapot adnak a következő generációhoz, amelyet egy 3D nyomtató automatikusan printel. Így a robotfajok folyamatosan fejlődnek.

robota

Mi történik amikor majd a robotok fejlődése nagyon felgyorsul?

Két évvel azután, hogy a mesterséges intelligenciák elérik  majd az ember színvonalát, a sebességük megduplázódik. A második év után azonban a megnövelt számítási teljesítménnyel rendelkező gépeknek fele ennyi idő (egy év) is elég lesz az újabb duplázáshoz, a rákövetkező gépgenerációnak pedig szintén ennek a fele (fél év), és így tovább.

Információ: Robot evolúció, önmagukat fejlesztő és sokszorosító robotok

galax

ufo25

A negyedik dimenzió

Kétdimenziós élőlény alkothat némi fogalmat arról, hogyan nézhet ki egy háromdimenziós objektum, ha megfigyeli annak kétdimenziós árnyékát. Ugyanígy mi is tanulhatunk a negyedik dimenzió természetéről, ha megfigyeljük az ottani objektumok, jelenségek “árnyékát” a mi világunk fizikai rendszereiben.

Egyesek szerint lehetetlen elképzelnünk a 4D-t, mivel be vagyunk határolva a 3D-re, ezáltal nem is tudjuk közvetlenül megtapasztalni. Viszont mégis van megoldás, lehetséges meglehetősen jó fogalmat kialakítanunk magunkban arról, hogy milyen is  a 4D világ. A megoldás abban rejlik, hogy N dimenzió látásához az embernek csak (N−1) dimenziós retinára van szüksége.

Habár 3D-s világban élő, 3D-s élőlények vagyunk, szemünk valójában csak 2D-ben lát. Retinánknak csak 2D-s felszíne van, amellyel a szembe érkező fényt érzékelni tudja. Szemünk valójában nem 3D-t lát, hanem csak az általunk ismert 3D-s világnak egy 2D-s vetületét.

A 4D-s lény nem látná közvetlenül a negyedik dimenziót, de közvetett információkból, például a fény-árnyék viszonyokból, a rövidülésből és korábbi tapasztalataiból következtetne rá.

Itt abban rejlik a megoldás, hogy a 4D-s lény a retináján 3 dimenziós, nem pedig 4 dimenziós képet lát. Csupán következtet a 4. dimenzióra. De mivel a 3D-ről nekünk is jó intuitív fogalmaink vannak, korántsem olyan nehéz megértenünk mit lát egy 4D-s lény a retináján. Ekkor pedig már csak azt kell megtudnunk, hogyan következtethetünk a 4D-s mélységre.

Kapcsolódó kép

Egy rendszer rajzolódik ki előttünk. Az 1D-s tárgyakat 0D-s pontok határolják, a 2D-s tárgyakat 1D-s vonalak (vagy görbék) határolják, a 3D-s tárgyakat pedig 2D-s felületek.

Más szóval, az 1D-ben lévő pontok analógok a 2D-ben lévő vonalakkal és görbékkel: ezek alkotják a saját dimenziójukban létező tárgyak határát. A 2D-ben lévő vonalak és görbék ugyanígy analógok a 3D-beli felületekkel. A dimenziós analógia alapján azt látjuk, hogy N dimenzióban a tárgyakat (N−1) dimenziós határok veszik körül.

Ebből arra következtethetünk, hogy 4D-ben a tárgyakat nem pontok, vonalak vagy akár felületek határolják, hanem térfogatok. A dimenziós analógia nélkül ezt aligha ismerhetnénk fel. Amint azt később látni fogjuk, egy 4D-s kockát például 8 kocka határol. Ezeket a határoló térfogatokat hívjuk a 4D-s kocka celláinak.

Képtalálat a következőre: „4 dimenzió”

Hajlamosak vagyunk ezeket a poliéderburkokat tudat alatt magával a 4D-s tárggyal azonosítani, mert ahhoz vagyunk szokva, hogy a 3D-s tárgyakat felszínük alakjából azonosítjuk. A 4D-s tárgyak szerkezetével kapcsolatos legtöbb információ azonban a burok belsejében rejlik.

Információ:  A negyedik dimenzió

galax

futurespaces

Látogatók…ne várd őket

Egy napon majd megérkeznek a Látogatók, akár a mi galaxisunkból – akár egy másikból, ne várd őket… mert nem lesz benne sok örömünk.

Nézzük  a számokat és az esélyeket röviden ezzel kapcsolatban.  Mindenképp  a mi galaxisunkban maradjunk belül mert a nagyobb – több galaktikus – lépték számunkra már szinte felfoghatatlan (majd teszünk egy kis kitérőt és látni fogjuk hogy miért is az).

És bizony még így nagyon leredukálva, csak a földi élethez hasonló  paraméterekkel is már hatalmas számok jönnek ki. Mai becslések alapján 150-400 milliárd csillag található galaxisunkban. Legújabb ismereteink szerint valószínűleg minden csillag körül kering bolygó. Legalább egy, de inkább több… minden csillag körül.

e3b59-milky252c

Ezen csillagok közt nagyon sok a mi Napunkhoz hasonló égitest van, de még sokkal több ami tőle kisebb. Ezek a vörös törpék és körülöttük keringő bolygókon is lehet élet, de most mi szigorúak vagyunk és csak a földi élethez hasonló helyeket nézzük.

A Nap típusú csillagok egyötöde körül kering a Földhöz hasonló exobolygó, amely a miénkhez hasonló kőzetanyagból áll, és esély van arra, hogy folyékony víz lehet a felszínén. Ez borzasztó nagy szám, nagyon nagy, és ez még csak a Tejútrendszer.

Azt jelenti, hogy csak a mi galaxisunkban legalább néhány milliárd ilyen potenciálisan lakható bolygó létezhet. Nagy részük bizonyára nem lakható, de ha az egymilliárdnak csak egy kis része élhető, az is még mindig sok, több milliós nagyságrendű.

Nagy számok…de még emberi léptékkel felfoghatók, viszont tegyük meg azt  a kis kitérőt. De csak óvatosan, mert a világűr, az univerzum olyan mint az óceán, – húz, vonz befele  a mélybe. A Földön készített csillagtérképek már nem sokat érnek, például a Marson is más az ottani reális nézet, a Naprendszeren kívül, vagy pláne egy másik galaxisban aztán már végképp hasznavehetetlenek. De az egy másik történet és blog, inkább abba most  ne menjünk bele, a 3D – és real time / dinamikusan változó – csillagtérkép témakörbe.

galax1

A Milky Way apró porszem az Ic 1011 galaxishoz képest.

galax2

A fenti képen GALAXISOK láthatók, kint a világűrben nincs lent és fent… ha majd XXII. századi detektáló eszközünk lesz, akkor majd kint a világűrben bármerre nézünk végtelen számú galaxist látunk körülöttünk egy hatalmas gömbszerű kiterjedésben. Lábunk alatt, fejünk felett, tőlünk jobbra-balra, elől- hátul, mindenhol. Ez csak egy kis részlet, de már önmagában ez is jól érzékelteti a dolgokat. Tehát….ezek nem csillagok mint a mi Napunk, hanem galaxisok…. mindenhol…. az apró fénypontok is a távoli galaxisok fényei…. döbbenetes.

És mindegyik galaxisban több száz milliárd csillag, közülük pedig több száz millió a mi Napunkhoz hasonló csillag található, amelyek körül több milliárd bolygó, és azok körül a holdjaik keringenek. Ha ismét csak a földi élethez hasonló helyeket vesszük számításba.

De ez még csak egy másik galaxis, nézzünk rá ismét a fenti képre, mindenhol galaxisok, – az apró fényes pontok is azok – amerre csak a mostani technikával rendelkező űrteleszkóp ellát….mindenhol. És persze még úgymond  a látóhatár, az általunk eddig észlelt világon kívül ott van bizony még a többi galaxis. Természetesen nem csak a Földhöz hasonló bolygókon van élet, és nem csak szén alapú rendszerekben kell gondolkozni.

A Hubble új adatai valamint egy kutatócsapat elképzelései alapján amíg korábban a tudósok úgy gondolták 100-200 milliárd galaxis van az univerzumban, az új becslés szerint ennél tízszer több, nagyjából 2 billió.

Aki azt állítja hogy csak a Földön van élet azzal nem érdemes vitatkozni, mert nincs értelme. De ebbe a témába most ne menjünk bele mélységében, az egy másik blog.

univ3

Figyelembe véve hogy ezeknek a lényeknek van technológiájuk a Földre való utazáshoz, valószínűleg képesek voltak nagyon erős fegyverek kifejlesztésére is.

Egy napon majd megérkeznek a Látogatók, akár a mi galaxisunkból – akár egy másikból, ne várd őket… mert nem lesz benne sok örömünk ha nem készülünk fel.

Információ:  Látogatók…ne várd őket 

galax

a0033

Kőkorszak vagy űrhajó

Nagyon nagy a Földön jelenleg a civilizációk közötti fejlődési szintkülönbség. Ritkaság az ilyen nagy fokú eltérés egy bolygón, fent űrhajó – lent kőbalta, egy idősíkon mindez.

A Föld… nem lapos, nem korong… nem körülötte kering a Nap… nem körülötte kering az összes csillag… nem csak 1 galaxis van… nem csak 1 univerzum van… nem csak a Földön van élet… nem csak 5 elem alkothatja a DNS-t… nem csak szénalapú élet van már a Naprendszeren belül sem…stb.

Viszont… jó hír hogy végre már van hivatalosan: anyag – antianyag… tér – antitér… gravitáció – antigravitáció… gravitációs hullámok – antigravitációs hullámok… fény – antifény… fekete lyuk – fehér lyuk… intelligencia – mesterséges intelligencia…stb.

És ma már lehet ezekről a dolgokról gondolkozni, mert ha kiejti az ember azt a szót hogy antifény, fehér lyuk, antigravitációs hullámok, negyedik dimenzió stb. akkor nem ad a doktor bácsi egy szúrit, illetve barátságos ápolók sem hozzák sietve a hátulgombolós kabátkát, egy bizonyos gondozó intézet bentlakásos beutalójával együtt:-)

Elektromotoros autók, tértechnológia, kvantumfizika, nanotechnológia, kibernetika, robotika, és főleg a mesterséges intelligencia már most egy új ipari forradalom része, melyet az internet indított el pár évtizede.

4c896-futurekr

Az emberiség fejlődési útját nézve elméleti szakemberek szerint ahogy egy civilizáció fejlődik és kiterjed a térben is, energiaszükségletei egyre meredekebb ívben növekednek az egyedszámmal és a gépeik igényeivel együtt. Ez alapján készült el a Kardasev-skála, amely egy-egy civilizáció technológiai fejlettségét tudja vizsgálni az alapján, hogy mennyi energiát birtokol.

Eredetileg a besorolást 1964-ben dolgozta ki az orosz asztrofizikus Nikolaj Kardasev, 3 alaptípust írt le energiafelhasználásuk alapján: I. típus (1016W), II. típus (1026W) és III. típus (1036W). Később a csillagászok kiegészítették még több kategóriával, a IV. típussal (1046 W) és az V. típussal. Ez utóbbinak annyi energia áll rendelkezésére, ami meghaladja a mi univerzumunkban található mennyiséget: ők az összes univerzum minden idővonalának energiáját felhasználhatják tetszés szerint.

Tulajdonképpen ha találkoznánk ilyen V. típusú civilizációval, lehet, hogy annyira meghaladnák elménket, hogy fel se fognánk, hogy egy másik élőlénnyel állunk szemben. Ha pedig a VI. típusú civilizációt nézzük akkor az már ahhoz hasonló ahogyan az isteneket elképzeljük, már nem csak a tér-idő ura hanem teremteni is tud.

A Földön jelenleg az a helyzet hogy ez a civilizáció az energiát még a több millió évvel ezelőtt elpusztult, megkövesedett növényi és állati tetemekből, fosszíliából nyeri, amit nagyon rossz hatásfokkal éget el (kőszén, kőolaj) és a bolygóját sem nagyon tudja elhagyni. Jelenleg sajnos ezen a listán kívüli, 0-s típusú civilizáció vagyunk, és még nagyon hosszú az út és idő az I. típusú civilizáció eléréséhez is.

1f366-galaxy11

Naprendszerünk 225 millió évente tesz meg egy fordulatot Tejút galaxis központja körül. Amikor legutóbb volt a jelenlegi helyzetében, a dinoszauruszok éppen csak elkezdtek kóborolni a Földön.

ufo20

A CIVILIZÁCIÓK TECHNOLÓGIAI FEJLETTSÉGE, ALAPVETŐEN HAT FOKOZATBAN

Ez a besorolás az energiahozzáférés mellett a tudás birtoklását is elég jól jelzi. A két szempont az energiatermelés és a technológiai fejlettség, amelyek egymással szoros összefüggésben vannak: minél több felhasználható energiával rendelkezik egy adott civilizáció, annál gyorsabban tud fejlődni a technológia, és minél fejlettebb a technológia, annál hatékonyabban tudják kitermelni az energiát.

I. típus: civilizáció, amely a lakóhelyéül szolgáló bolygóra szórt csillagenergiát hasznosítja.
II. típus: szupercivilizáció, amely saját csillagának energiáját teljes egészében hasznosítja.
III. típus: szupercivilizáció, amely a saját galaxisának teljes energiáját uralja és hasznosítja.
IV. típus: univerzum szintű civilizáció, amely az egész világegyetem energiaforrásai felett rendelkezik.
V. típus: multiverzum civilizáció, amely uralja az egész multiverzumot, az összes létező univerzum minden energiája a rendelkezésére áll.
VI. típus: legfelsőbb szintű civilizáció, amely felette áll az időnek és a térnek, így képes akár új univerzumokat is létrehozni.

Információ:  Kőkorszak vagy űrhajó 

galax

5d194-planet3

Intergalaktikus Utazás | Intergalactic Travel – Alien Worlds | Welcome to ITAW

Az intergalaktikus utazás a galaxisok közötti hipotetikus, ember nélküli vagy pilóta nélküli utazás. Saját galaxisunk, a Tejút és még a legközelebbi szomszédaink pld. az Androméda (2,5 M fényév) között is a hatalmas távolságok miatt minden ilyen vállalkozás technikailag sokkal igényesebb lenne, mint a csillagközi utazás. Az intergalaktikus távolságok nagyjából százezrekkel (öt nagyságrenddel) nagyobbak, mint a csillagközi társaik.

A Föld bolygón lakva mi magunk is komplett Naprendszerestül egy galaxisban vagyunk amelyet Tejútrendszernek nevezünk. Galaxisunk fizikailag semmiben sem különbözik a többi spirálgalaxistól, pusztán a Földről észlelt látványa más a megfigyelői pozíciónk miatt.

A Nap ugyanis a Tejútrendszer lapos, nagyjából néhány ezer fényév vastag korongjában található nagyjából félúton – kb. 25.000 fényévre – a látható korong középpontja és annak széle között. A korong átmérője 100.000 fényév méretű.

Tejútrendszer ábrázolása felülnézetben, a Naprendszer becsült pozíciója sárga pont, amely azonban közel sem a méretét mutatja. (NASA)

Ha ezekkel a méretekkel összehasonlítjuk Naprendszerünk méretét, pld. a Nap és a Kuiper-öv két fényórás távolságát, egyszerűen megállapítható hogy bolygórendszerünk milyen apró, pontszerű kis helyet foglal el ebből a korongból. Tehát 100.000 fényév aránylik a 2 fényórához! Belátható hogy a mostani rakéta technológiával még a saját galaxisunk elhagyására sincs esély, ezért más működési elven alapuló technológiákat kell kidolgozni.

Ezeket az intergalaktikus utazásra javasolt módszereket fogjuk röviden áttekinteni a blogban.

Fénynél lassabb utazás:
Személyzet nélküli utazás / Emberi tudattal rendelkező gépek.
Személyzettel történő utazás / Hibernáció. Fúziós torlósugár-hajtómű.

Fénysebességű utazás:
Teleportáció.

Fénynél gyorsabb utazás: Warp drive, térbuborék, helyi tér-idő, féregjárat, hipertér, térugrás, dimenzió váltás.

Információ: Intergalaktikus Utazás | Intergalactic Travel – Alien Worlds | Welcome to ITAW

gombh

We love ❤️ Earth | We love ❤️ Mars | We love ❤️ Space 

planets,

We love Earth | We love Mars | We love Space 

gömb

planet5

Save the Planet Earth!  Business Opportunity | Innovations & Future Technology

Renewable Energy – Water Management – Cleantech – Ecosystem – Biogas and Biofuels – Projects – Innovative Technologies

gombhat

cropped-c682a-ship6

再見 * Goodbye  *  Adiós * Au revoir  * Adeus * Auf Wiedersehen * До свидания * Arrivederci  * さようなら * Güle güle * Selamat tinggal *  नमस्ते  * Totsiens * Αντίο *  معالسلامة  * Tot ziens * Adiaŭ * Kwaheri * Do widzenia * Viszontlátásra *

 Thank you for viewing!

Leave a Reply

Fill in your details below or click an icon to log in:

WordPress.com Logo

You are commenting using your WordPress.com account. Log Out /  Change )

Google photo

You are commenting using your Google account. Log Out /  Change )

Twitter picture

You are commenting using your Twitter account. Log Out /  Change )

Facebook photo

You are commenting using your Facebook account. Log Out /  Change )

Connecting to %s