Kvantummechanika

A kvantummechanika a fizika azon ága, amelyik a nanoszkopikus méreteknél történő jelenségeket vizsgálja; így az elemi részecskék viselkedését vagy például az olyan alacsony hőmérsékletű makrojelenségeket, mint a szuperfolyékonyság és a szupravezetés. A név abból a megfigyelésből származik, hogy bizonyos fizikai tulajdonságok egységi mennyiségenként (latin: kvantum), nem pedig folyamatos (analóg) módon változnak.

A kvantummechanika alapvetően négy jelenségre szolgáltat magyarázatot, amikre a klasszikus mechanika és a klasszikus elektrodinamika nem:
– kvantálás,
– a hullám-részecske kettősség,
– a határozatlansági reláció és
– a kvantum-összefonódás.

A kvantummechanika interpretációi
A kezdetek óta a kvantummechanika ösztönökkel ellenkező eredményei erős filozófiai vitát keltettek és sok interpretációhoz vezettek. Még az olyan alapvető dolgoknak, mint Max Born valószínűségi amplitúdókat és valószínűségi eloszlásokat érintő alapszabályainak is évtizedekre volt szükségük ahhoz, hogy elfogadják őket.

A nagyrészt Niels Bohrnak köszönhető koppenhágai értelmezést ma a fizikusok nagy többsége elfogadja. Eszerint a kvantummechanikai jóslatok valószínűségi természete nem magyarázható más, determinisztikus elméletek segítségével, és nem egyszerűen a mi korlátozott tudásunkat jeleníti meg. A kvantummechanika azért nyújt valószínűségi jóslatokat, mert a világegyetem természete maga valószínűségi és nem determinisztikus.

Albert Einstein, aki maga is a kvantumelmélet egyik megalapozója volt, nem szerette a determinisztikusságnak a mérés során való elvesztését. Úgy tartotta, hogy lennie kell egy helyi rejtett változós elméletnek a kvantummechanika alatt, s ennélfogva a jelen elmélet nem teljes. Az elmélethez ellenvetések sorozatát gyártotta, amelyek közül a leghíresebb Einstein–Podolsky–Rosen-paradoxon (EPR-paradoxon) néven vált ismertté.

John Bell megmutatta, hogy az EPR-paradoxon kísérletileg tesztelhető különbségre vezet a kvantummechanika és a lokális rejtett változós elméletek között. Kísérleteket végeztek és kimutatták, hogy a kvantummechanika a helyes és a világ nem magyarázható ilyen rejtett változókkal. A kísérletekben lelt bizonyos “rések” azonban azt mutatják, hogy a kérdés még nincs teljesen lezárva.

Hugh Everett sokvilág-interpretációja, amit 1956-ban fogalmazott meg, azt állítja, hogy a kvantummechanika által megengedett lehetőségek mind együtt megjelennek egy multiverzumban, ami sok független, párhuzamosan létező univerzumból áll.

Ez nem jelenti új axióma bevezetését a kvantummechanikában, hanem éppen ellenkezőleg, egynek, a hullámcsomag összeomlásának axiómájának az elvetését jelenti. Az összes lehetséges konzisztens állapot és a mérőberendezés (beleértve a megfigyelőt is) is egy valódi fizikai (nemcsak formális matematikai, mint más interpretációkban) kvantum-szuperpozícióban vannak.

Különböző rendszerek konzisztens állapot-kombinációinak ilyen szuperpozícióját összefonódott állapotnak hívjuk. Míg a multiverzum determinisztikus, mi nem determinisztikus, valószínűségi viselkedést érzékelünk, mivel mi csak az univerzumot tudjuk megfigyelni, azaz csak a mi általunk lakott világnak az említett szuperpozícióhoz való konzisztens állapot hozzájárulását. Everett interpretációja tökéletes összhangban van John Bell kísérleteivel, és ösztönösen is érthetővé teszi őket.

Alkalmazások
A kvantummechanika nagy sikereket ért el az anyagot alkotó szubatomi részecskék – az elektron, proton és neutron –, az atomok és molekulák leírásában.

Alapvető fontosságú annak megértésében, hogy az egyes atomok hogyan állnak össze molekulákká. A kvantummechanika kémiai alkalmazását kvantumkémiának hívjuk. A kvantummechanika kvantitatív rálátást nyújt a kémiai kötések mibenlétére, arra, hogy mely molekulák kedvezőbbek energetikailag melyekhez képest, és kb. mennyivel. A számítási kémia legtöbb számolása a kvantummechanikán alapul.

A modern technológia jórészt olyan skálán működik, ahol a kvantumeffektusok jelentősek. Ezekre példa többek között a lézer, az elektronmikroszkóp és a mágnesesrezonancia-képalkotás (MRI). A félvezetők tanulmányozása vezetett a dióda és a tranzisztor kifejlesztéséhez, amik nélkülözhetetlenek az elektronikában.

A kutatók ma a kvantumállapotok erőteljes befolyásolásának módszereit keresik. Erőfeszítéseket tesznek a kvantumkriptográfia kifejlesztésére, ami az információátadás garantáltan biztonságos módját jelenti majd.

Egy távlatibb cél a kvantumszámítógép kifejlesztése, ami a várakozások szerint bizonyos számolásokat exponenciálisan gyorsabban végezne el, mint a klasszikus számítógép.

Egy másik aktív kutatási terület a kvantum-teleportáció, ami kvantumállapotok tetszőleges távolságra való átvitelével foglalkozik.

kvantum

Elemi részecskék a kvantum atommodellben (számítógépes illusztráció) A kvantumfizikában teljesen más törvények vannak mint a makrovilágban.
Source: SCIENCE PHOTO LIBRARY/PASIEKA

gombv

gömb

A kvantummechanika szerint egy részecske egyszerre több helyen lehet. A részecskék a mérés és megfigyelés alapján döntik el adott pillanatban, hogy hol legyenek, ráadásul az összhang fenntartása érdekében fénysebességnél gyorsabban küldenek egymásnak üzenetet. Ez minden idők egyik legnagyobb megoldatlan tudományos és filozófiai titka.

dim4

A negyedik dimenzió

Kétdimenziós élőlény alkothat némi fogalmat arról, hogyan nézhet ki egy háromdimenziós objektum, ha megfigyeli annak kétdimenziós árnyékát. Ugyanígy mi is tanulhatunk a negyedik dimenzió természetéről, ha megfigyeljük az ottani objektumok, jelenségek “árnyékát” a mi világunk fizikai rendszereiben.

“Fizikai értelemben nincs 4D-s térbeli rendszerünk, de hozzáférhetünk 4D-s kvantumos Hall-fizikához ezekkel az alacsonyabb dimenziójú rendszerekkel, mivel a magasabb dimenziójú rendszerek kódja megjelenik a vizsgált struktúrák bonyolultságában” – mondta Mikael Rechtsman a Penn State University professzora a Gizmodonak. “Egyszer talán képesek leszünk előállni a magasabb dimenziók új fizikájával, és aztán olyan eszközöket tervezni, amelyek kihasználják a magasabb dimenziójú fizikát az alacsonyabb dimenziókban.”

ufo25

A negyedik dimenzió

dim,

Robot evolúció, önmagukat fejlesztő és sokszorosító robotok

robotm

Két évvel azután, hogy a mesterséges intelligenciák elérik majd az ember színvonalát, a sebességük megduplázódik. A második év után azonban a megnövelt számítási teljesítménnyel rendelkező gépeknek fele ennyi idő (egy év) is elég lesz az újabb duplázáshoz, a rákövetkező gépgenerációnak pedig szintén ennek a fele (fél év), és így tovább.

Robot evolúció, önmagukat fejlesztő és sokszorosító robotok

gombh

Technológiai Szingularitás – Mesterséges Intelligencia

robotf

The Winner Takes It All…..
Technológiai Szingularitás – Mesterséges Intelligencia
OLVAS AZ EMBERI GONDOLATOKBAN AZ MI
SAJÁT NYELVET HOZOTT LÉTRE ÖNÁLLÓAN AZ MI
FELISMERNI HOGY ROBOT VAGY EMBER AKIVEL TALÁLKOZUNK
MASTER AZ ÁLNÉVEN JÁTSZÓ GO BAJNOK

“Ez a laptop egyetlen nanoszekundum egy tízezred része alatt el tudna végezni az elmúlt tízezer év összes emberi gondolkodásának megfelelő gondolkodást (azaz tízmilliárd emberi agy tízezer éven keresztül végzett munkáját)

A technológia történelmének elemzése rámutat arra, hogy a technológiai változás exponenciális, szemben a jelenlegi ‘intuitív-lineáris’ nézetekkel. Ezért a 21. században nem 100 évnyi, hanem – a jelenlegi ütemmel – 20.000 évnyi fejlődést fogunk megtapasztalni. A fejlődés haszna, eredményei is, mint a chipsebesség és költséghatékonyság szintén exponenciálisan fognak növekedni. Még az exponenciális növekedés is exponenciálisan fog változni.

Pár évtizeden belül a gépi intelligencia meg fogja haladni az emberi intelligenciát, és ez a szingularitáshoz fog vezetni: olyan gyors és alapvető technológiai változásokhoz, amely szakadást fog létrehozni az emberi történelemben. Az esemény következményei olyan, jelenleg elképzelhetetlen jelenségek lesznek, mint a biológiai és nem-biológiai intelligencia keveredése, halhatatlan, szoftver alapú emberek, végül pedig egy hihetetlenül magas szintű intelligencia, amely fénysebességgel terjed az univerzumban.

Az emberi képességekben mélyreható és drámai hirtelenségű változást eredményező szingularitás dátumát 2045-re teszem. Az abban az évben létrehozott nem biológiai intelligencia egymilliárdszor erősebb lesz, mint az emberiség teljes intelligenciája ma.” Raymond Kurzweil jövőkutató.

Technológiai Szingularitás – Mesterséges Intelligencia

dim5

Kőkorszak vagy űrhajó

a0033

Nagyon nagy a Földön jelenleg a civilizációk közötti fejlődési szintkülönbség. Ritkaság az ilyen nagy fokú eltérés egy bolygón, fent űrhajó – lent kőbalta, egy idősíkon mindez.

A CIVILIZÁCIÓK TECHNOLÓGIAI FEJLETTSÉGE, ALAPVETŐEN HAT FOKOZATBAN

Ez a besorolás az energiahozzáférés mellett a tudás birtoklását is elég jól jelzi. A két szempont az energiatermelés és a technológiai fejlettség, amelyek egymással szoros összefüggésben vannak: minél több felhasználható energiával rendelkezik egy adott civilizáció, annál gyorsabban tud fejlődni a technológia, és minél fejlettebb a technológia, annál hatékonyabban tudják kitermelni az energiát.

I. típus: civilizáció, amely a lakóhelyéül szolgáló bolygóra szórt csillagenergiát hasznosítja
II. típus: szupercivilizáció, amely saját csillagának energiáját teljes egészében hasznosítja
III. típus: szupercivilizáció, amely a saját galaxisának teljes energiáját uralja és hasznosítja
IV. típus: univerzum szintű civilizáció, amely az egész világegyetem energiaforrásai felett rendelkezik
V. típus: multiverzum civilizáció, amely uralja az egész multiverzumot, az összes létező univerzum minden energiája a rendelkezésére áll
VI. típus: legfelsőbb szintű civilizáció, amely felette áll az időnek és a térnek, így képes akár új univerzumokat is létrehozni

Kőkorszak vagy űrhajó

gombhat

Intergalaktikus Utazás | Intergalactic Travel – Alien Worlds | Welcome to ITAW

5d194-planet3

Az intergalaktikus utazás a galaxisok közötti hipotetikus, ember nélküli vagy pilóta nélküli utazás. Saját galaxisunk, a Tejút és még a legközelebbi szomszédaink pld. az Androméda (2,5 M fényév) között is a hatalmas távolságok miatt minden ilyen vállalkozás technikailag sokkal igényesebb lenne, mint a csillagközi utazás. Az intergalaktikus távolságok nagyjából százezrekkel (öt nagyságrenddel) nagyobbak, mint a csillagközi társaik.

A Föld bolygón lakva mi magunk is komplett Naprendszerestül egy galaxisban vagyunk amelyet Tejútrendszernek nevezünk. Galaxisunk fizikailag semmiben sem különbözik a többi spirálgalaxistól, pusztán a Földről észlelt látványa más a megfigyelői pozíciónk miatt.

A Nap ugyanis a Tejútrendszer lapos, nagyjából néhány ezer fényév vastag korongjában található nagyjából félúton – kb. 25.000 fényévre – a látható korong középpontja és annak széle között. A korong átmérője 100.000 fényév méretű.

Ha ezekkel a méretekkel összehasonlítjuk Naprendszerünk méretét, pld. a Nap és a Kuiper-öv két fényórás távolságát, egyszerűen megállapítható hogy bolygórendszerünk milyen apró, pontszerű kis helyet foglal el ebből a korongból. Tehát 100.000 fényév aránylik a 2 fényórához! Belátható hogy a mostani rakéta technológiával még a saját galaxisunk elhagyására sincs esély, ezért más működési elven alapuló technológiákat kell kidolgozni.

Intergalaktikus Utazás | Intergalactic Travel – Alien Worlds | Welcome to ITAW

gombr

Látogatók…ne várd őket

univ3

Egy napon majd megérkeznek a Látogatók, akár a mi galaxisunkból – akár egy másikból, ne várd őket… mert nem lesz benne sok örömünk.

Nézzük  a számokat és az esélyeket röviden ezzel kapcsolatban.  Mindenképp  a mi galaxisunkban maradjunk belül mert a nagyobb – több galaktikus – lépték számunkra már szinte felfoghatatlan (majd teszünk egy kis kitérőt és látni fogjuk hogy miért is az).

És bizony még így nagyon leredukálva, csak a földi élethez hasonló  paraméterekkel is már hatalmas számok jönnek ki. Mai becslések alapján 150-400 milliárd csillag található galaxisunkban. Legújabb ismereteink szerint valószínűleg minden csillag körül kering bolygó. Legalább egy, de inkább több… minden csillag körül.

Ezen csillagok közt nagyon sok a mi Napunkhoz hasonló égitest van, de még sokkal több ami tőle kisebb. Ezek a vörös törpék és körülöttük keringő bolygókon is lehet élet, de most mi szigorúak vagyunk és csak a földi élethez hasonló helyeket nézzük.

A Nap típusú csillagok egyötöde körül kering a Földhöz hasonló exobolygó, amely a miénkhez hasonló kőzetanyagból áll, és esély van arra, hogy folyékony víz lehet a felszínén. Ez borzasztó nagy szám, nagyon nagy, és ez még csak a Tejútrendszer.

Azt jelenti, hogy csak a mi galaxisunkban legalább néhány milliárd ilyen potenciálisan lakható bolygó létezhet. Nagy részük bizonyára nem lakható, de ha az egymilliárdnak csak egy kis része élhető, az is még mindig sok, több milliós nagyságrendű.

Nagy számok…de még emberi léptékkel felfoghatók, viszont tegyük meg azt  a kis kitérőt. De csak óvatosan, mert a világűr, az univerzum olyan mint az óceán, – húz, vonz befele  a mélybe. A Földön készített csillagtérképek már nem sokat érnek, például a Marson is más az ottani reális nézet, a Naprendszeren kívül, vagy pláne egy másik galaxisban aztán már végképp hasznavehetetlenek. De az egy másik történet és blog, inkább abba most  ne menjünk bele, a 3D – és real time / dinamikusan változó – csillagtérkép témakörbe.

A Milky Way apró porszem az Ic 1011 galaxishoz képest.

A fenti képen GALAXISOK láthatók, kint a világűrben nincs lent és fent… ha majd XXII. századi detektáló eszközünk lesz, akkor majd kint a világűrben bármerre nézünk végtelen számú galaxist látunk körülöttünk egy hatalmas gömbszerű kiterjedésben. Lábunk alatt, fejünk felett, tőlünk jobbra-balra, elől- hátul, mindenhol. Ez csak egy kis részlet, de már önmagában ez is jól érzékelteti a dolgokat. Tehát….ezek nem csillagok mint a mi Napunk, hanem galaxisok…. mindenhol…. az apró fénypontok is a távoli galaxisok fényei…. döbbenetes.

És mindegyik galaxisban több száz milliárd csillag, közülük pedig több száz millió a mi Napunkhoz hasonló csillag található, amelyek körül több milliárd bolygó, és azok körül a holdjaik keringenek. Ha ismét csak a földi élethez hasonló helyeket vesszük számításba.

De ez még csak egy másik galaxis, nézzünk rá ismét a fenti képre, mindenhol galaxisok, – az apró fényes pontok is azok – amerre csak a mostani technikával rendelkező űrteleszkóp ellát….mindenhol. És persze még úgymond  a látóhatár, az általunk eddig észlelt világon kívül ott van bizony még a többi galaxis. Természetesen nem csak a Földhöz hasonló bolygókon van élet, és nem csak szén alapú rendszerekben kell gondolkozni.

A Hubble új adatai valamint egy kutatócsapat elképzelései alapján amíg korábban a tudósok úgy gondolták 100-200 milliárd galaxis van az univerzumban, az új becslés szerint ennél tízszer több, nagyjából 2 billió.

Aki azt állítja hogy csak a Földön van élet azzal nem érdemes vitatkozni, mert nincs értelme. De ebbe a témába most ne menjünk bele, mert az egy másik blog.

Látogatók…ne várd őket

gombhetes

We love ❤️ Earth | We love ❤️ Mars | We love ❤️ Space  

planet5

planets,

We love Earth | We love Mars | We love Space

gombt

IMN CYBORG NEWS | COMING SOON!

2025 | coming next the robot marketing and 3D Internet, hologram shops, robots, cyborgs, responsive tech and wacky self-moulding objects,etc, after the AI……

Save the Planet Earth! Innovations & Future Technology

Business Development – Innovations & Future Technology

future22

cropped-c682a-ship6

再見 * Goodbye  *  Adiós * Au revoir  * Adeus * Auf Wiedersehen * До свидания * Arrivederci  * さようなら * Güle güle * Selamat tinggal *  नमस्ते  * Totsiens * Αντίο *  معالسلامة  * Tot ziens * Adiaŭ * Kwaheri * Do widzenia * Viszontlátásra *

 Thank you for viewing!

Advertisements

Leave a Reply

Fill in your details below or click an icon to log in:

WordPress.com Logo

You are commenting using your WordPress.com account. Log Out /  Change )

Google photo

You are commenting using your Google account. Log Out /  Change )

Twitter picture

You are commenting using your Twitter account. Log Out /  Change )

Facebook photo

You are commenting using your Facebook account. Log Out /  Change )

Connecting to %s